Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)

Dóka Klára: A dél-alföldi iparosság struktúraváltása a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában (1828–1870)

XXXVIII. TÁBLÁZAT

Gyárösszeírás 1870 Szeged

Iparcsoport

Gyárak száma Tisztviselő

Munkás

%

I.

2

2

100

5,31

II.

16

17

789

41,86

III.

15

8

622

33,00

IV.

2

—

300

15,92

V.

4

—

19

1,01

VI.

3

—

55

2,90

Összesen

42

27

1 885

100%

Csongrád megye (egyéb)

I.

1

—

24

10,76

II.

3

—

80

35,87

III.

17

—

119

53,37

összesen

21

—

223

100%

Bács megye (városokkal együtt)

I.

4

—

22

2,09

II.

5

—

77

7,31

III.

50

20

473

44,92

IV.

3

1

455

43.21

V.

1

—

3

0,28

VI.

2

2

23

2,19

Összesen

65

23

1 053

100%

Az összeírásból — a kamara véleménye szerint — a gyárak 1/3 része hiányzik, de a kép nem túl változatos. Szegeden az elsó' iparcsoportba két téglagyár tartozott, a másodikba a hajógyárak, mezó'gazdasági gépgyárak, a vasút gépműhelyei. A III. csoportban a malmok és szeszfőzdék kaptak vezetó'szerepet, volt azonban négy gyertya, egy-egy gyufa, csontiisztgyár, paprikatöró' üzem is. A textilipart egy kötélgyár és kartonfestő üzem képviselte. A hajdan virágzó bőriparban négy kisebb gyár alakult, azonban ezek egyéni teljesítménye nem lehetett több egy-egy nagyobb csizmadiaműhelyénél. Csongrádban 21, Bács megyében 65 gyár működött, alkalmazottaik száma azonban nem volt jelentős. Mindkét megyében az élelmiszeripar vezetett, voltak azonban mész- és téglaégetok, vasöntők, gépjavítók is. Bács megyében az egykori kötélverők munkájának pótlására Apatinban és Futakon kendergyárak működtek. A gyárak közé sorolt gőzmalmokon kívül mindkét megyében igen sok malomipari vállalkozás volt. Csongrád megye 446 vízi, szél és lójárgányos malmában 329, Bács megyében 1522 hasonló malomban 1787 munkás dolgozott.81

81 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kamarai kerület kézmű-és gyáriparáról az 1870—1875-iki években. Bp. 1P7.

245