Tanulmányok Csongrád megye történetéből 13. (Szeged, 1988)
Szőcs Sebestyén: Szeged város követei az 1832–36. évi országgyűlésen
A követek kijelölése a november 12-i tanácsúié; en valóban megtörtént, s Hódy Imre és Gerencsér János tanácmokok nyerték el a követi tisztet, mivel Kiss József főbíró ez alkalommal nem vállalta el ezt a megbízatást.18 Ugyanakkor a tanács a követutasítások készítésére a főbíró elnöklete alatt bizottságot rendelt ki. A bizottság tagjai lettek Hódyn és Gerencséren kívül Pálfy János és Szluha Ferenc tanác; nokok, továbbá Lengyel Pál főjegyző, Petrovits István aljegyző, valamint Aigner Ferdinánd „becsületbeli” tiszti alügyész.17 A követek ezután hamarosan elutaztak Pozsonyba, ezért az írásba foglalt utasítást nem vihették magukkal; a főbb instrukciókat viszont szóban kétségkívül megkapták. így mindenekelőtt azt—amint ez az 1833. január 16-i jelentésükből kiderül —, hogy „a Városi Jussokat ... minden módon” védelmezni tartoznak;18 ám ez ebben a formában — mint még utalni fogunk rá — túlzottan is általánosnak bizonyult, s emiatt első jelenté;eikben újra és újra sürgetik az utasítás mielőbbi elkészítését. A tanács az 1833. január 4-i ülésén foglalkozott ezzel a problémával, s miután meg kellett állapítania, hogy azoperátumok véleményezésére kiküldött választmány feladatának „nagyobb részében” még nem tett eleget, felszólította eme tevékenységének mielőbbi befejezésére, illetve a munka meggyorsítása érdekében a törvénykezési operátum véleményezését kivonta a választmány hatásköréből, s annak elvégzését Kiss József és Aigner Ferdinánd kötelességévé tette.19 A főbíró egyébként január 29-én a tanács nevében arról értesítette a követeket, hogy az operátumokkal kapcsolatos észrevételeket hamarosan megkapják;20 ez azonban nyilván nem, vagy csupán részben történt meg, hiszen a bírósági munkálat feldolgozása is május 20-ára készült csak el.21 Ez a meglehetősen terjedelmes vélemény minden valószínűség szerint Aigner Ferdinánd munkája — Kiss József azt feltehetően csupán jóváhagyta, de megfogalmazásában nem vett részt —, s jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy szűkebb tárgykörén kívül számos más reformkérdést is felölel. 18 CsmL Tanácsi jkv. 1832; 3338. Hódy Imre 1819. óta volt a tanács tagja, Gerencsér János pedig 1830. óta töltötte be ezt a tisztséget. Kiss József 1826 és 1844 között állt a város élén, mint annak főbírája; s az 1825—27. évi, valamint az 1830. évi országgyűléseken képviselte a város első követeként Szegedet. Reizner János egyébként úgy tudta, hogy Hódy Imrét a tárgyalt országgyűlésen „utóbb Lengyel Pál helyettesítette”, s arról is értesítette olvasóit, hogy Lengyelt azon bizottság tagjává is kinevezték, amelynek a büntetőtörvénykönyv tervezetének elkészítése volt a feladata (Reizner 1899—1900. III. 48., 50.). Az általam áttekintett iratanyag azonban arról tanúskodik, hogy mindvégig Hódy és Gerencsér képviselték a várost 1832—36-ban, s a követi végjelentést is ők ketten nyújtották be az országgyűlés befejezése után. Nem tud Lengyel Pál követségéről az országgyűlési jegyzőkönyvek mellékleteként kiadott azon jegyzék sem, amely az országgyűlés valamennyi tagjának nevét feltünteti, s amely a követek változásáról is többé-kevésbé megbízható adatokat közöl. Lehet, hogy Reiznert fenti adata közlésekor az tévesztette meg, hogy a tanács az 1835. július 10-i ülésen megfenyegette Hódyékat, hogy — az országos ülési jegyzőkönyvek, valamint az egyéb vonatkozó anyagok késedelmes megküldetése miatt — mindkettőjüket visszahívja. A küldöttek azonban igazolták magukat: a késedelemnek nem az ő hanyagságuk az oka, hanem az, hogy a nyomda a feltorlódott munkák miatt nem képes a megfelelő ütemben szállítani a nyomtatványokat. A tanács Hódyék magyarázatát elfogadta, s így a követek visszahívására nem került sor. (Erre 1.: CsmL. Tanácsi iratok 1834: 3825, 1835: 712, 1835: 1959, 1835: 2412, 1835: 2519.) 17 CsmL Tanácsi jkv. 1832: 3337. Lengyel Pál. akiről korábban már szó esett (1. az előző jegyzetet), az 1833. évi tisztújításon tanácsnok lett, helyére ugyanakkor Petrovics István lépett Reizner 1899—1900. III. 81.). Petrovics István sajátos egyéniségéről és pályafutásáról I.: Péter SKM, 1980 91. skk.; Aigner Ferdinánd életéről és tevékenységéről pedig 1. Habermann Gusztáv később még több ízben hivatkozott kéziratos munkáját, amelynek használatáért a szerzőnek ez úton is hálás köszöne- temet fejezem ki. 18 CsmL Tanácsi iratok 1833: 235. 18 Uo. 1833: 16. 20 Kiss József valószínűleg a január 23-i követjelentésre válaszolva értesítette erről Hódyékat: ezzel kapcsolatos bejelentését a tanács a február 1-i ülésén vette tudomásul. (Uo. 1833: 316.) 21 CsmL Törvényszéki iratok 1833: 1910/810. 119