Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Farkas Ferenc–Halmágyi Pál: R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései

lövészezred szeptember 25-én estére érkezett meg a községhez. Ellentámadása teljes sikerrel járt, a szeptember 26-án hajnalra ismét szovjet kézben volt Csanád- palota. A jelentős páncélos erőkkel39 egész éjszaka tartott ütközetben a magyar rohamtüzér üteg (7/2.) az utolsó lövegig megsemmisült.40 Makó ellen két irányból indult szovjet támadás szeptember 25-e reggelén. A 767. ezred 2. zászlóalja Magyar- csanádon és Apátfalván keresztül vezető főúton nyomult előre. A magyar katonák az előző napi harcok után csak biztosító egységeket hagytak a két faluban. A szovjet csapatok megérkezése előtt 4—5 órával azonban ezek is elvonultak Magyar- csanádról.41 A szomszédos Apátfalvára is minden ellenállás nélkül nyomult be a szovjet zászlóalj, de. 8—9 óra között.42 Felszerelésük igen komoly volt. Harckocsik, páncéltörő ágyúk és aknavetők mellett még két sorozatvető „Sztálin orgona” is erősítette a gyalogság tűzerejét. A két sorozatvetőt a templom előtt állították fel és onnan lőtték a makói vásárteret.43 A 767. ezred 1. és 3. zászlóalja északkelet felől a palotai úton, rákosi úton közeledett a városhoz. (Kövegyet ezen a napon a 799. ezred egyik egysége szabadította fel.) Az ezred parancsnoka Iván Alekszeje- vics Jermolajev őrnagy az 1. zászlóalj katonáival együtt nyomult előre. A szovjet egységek gyűrűje szeptember 25-én mind teljesebbé és szorosabbá vált Makó körül. A német vezérkar hadinaplójában tényként állapították meg, a szovjet erők Makótól északra és délre tovább nyomulnak előre, s az orosz páncélosok Marosleiét akarják elfoglalni.44 Míg a 228. hadosztályt támogató harckocsi egység egyik része Hódmezővásárhe y alatt harcolt, másik része északnyugat felől is be akarta zárni a várost.45

A Marostól délre, Kiszombornál a magyar csapatok, bár a községet 24-én éjjel feladták, a hidak előterét még tartották és megvolt az összeköttetésük Ferenc- szálláson keresztül Szeged felé.46

Minaszjan szovjet hadtörténész Délkelet-Európa felszabadításáról írt munkájában megállapítja, hogy a szovjet csapatok gyors előretörése következtében a magyar—német erők Magyarországon csak ún. „tábori típusú” védelmet tudtak kiépíteni. Ez a védelmi rendszer tűz és páncéltörő fegyverekkel ellátott támpontokból, ellenállási csomópontokból és azokhoz kapcsolódó aknamezőkből állt.47

A makói védővonal meg se közelítette ezt a rendszert. Nem voltak páncéltörő fegyverek, nem volt aknamező és a tűzfegyverek száma is igen csekély volt. Nagyon kevés volt továbbá maga a katonai erő. Az 51. gyalogezred III. zászlóaljának létszáma összesen 804 fő volt. Az elsőként, szeptember 23-án este beérkezett rész 2 nap óta folyamatosan harcolt, s így mire a front elérte a várost, már voltak veszteségei. A Szegedi utca végétől a hidakig elhelyezett csendőrök 60-an voltak. A város szélén levő levente egység nem várta meg, hogy a front elérje, hanem 25-én, hétfő

39 Csima J.: Adalékok... 269. old.

40 Török P.: 7. rohamtüzér 234. old. Elesett az üteg parancsnoka, Köszeghy Barnabás főhadnagy, 3 tiszt és 32 katona. Megsemmisült 9 rohamlöveg.

41 Dorogit! Szlavkó (Magyarcsanád) visszaemlékezése a Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 178/19.

42 Ferenczi Ferenc (Apátfalva) visszaemlékezése a Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 178/58.

43 Szentesi István (Apátfalva) visszaemlékezése a Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 178/57.

44 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd. szeptember 25.

45 Korom M.: Magyarország ideiglenes... 97. old.

46 Bandur Mihály (Kiszombor) visszaemlékezése a Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 178/22.

47 Minaszjan, M. M.: Délkelet-Európa népeinek felszabadítása. (Hazánk felszabadulása 1944—1945. Tanulmánykötet.) Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1970. 32. old.

18