Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Farkas Ferenc–Halmágyi Pál: R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései
dél körül, amikor már Apátfalva felől jöttek vissza az első vonalban levő biztosítók, fokozatosan hátrább vonult, s végül anélkül, hogy harcba keveredett volna, hétfő délután — este feloszlott.48 Szeptember 24-én érkezett meg egy fél üteg (!), két darab 10 és feles ún. „Göring” tábori ágyú Makóra. A lövegek a Margittai hídnál foglaltak tüzelőállást. Innen tűz alatt tudták tartani a földeáki és az igási utat. A tüzérek azonban nem sokáig maradtak a városban. Ahogyan szűkült a gyűrű, felcsatolták lövegeiket és amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan elmentek a városból. Míg tüzelőállásban voltak, tehergépkocsijuk többször vitt hátra sebesülteket az újvárosi frontvonalról.49 Makó ostroma szeptember 25-én délután 6 óra tájban kezdődött. A szovjet zószlóaljak keletről és északkeletről már a kézifegyverek lőtávolságára megközelítették a város szélét, s közben aknavetőkkel is lőtték a védőket.50 Vészelik százados, a harcok résztvevője, s egyben krónikása szerint „az ellenség keményen ellenállt.” A szilárd ellenállás arra kényszerítette a 767. ezred parancsnokát, hogy más, eredményesebb haditervet alkalmazzon. Jermolajev őrnagy új terve rövid idő alatt megszületett, s azt a hadtestparancsnokság is elfogadta. Szeptember 25-én hétfő este és éjjel megtörténtek az előkészületek a város elleni rohamra. Jermolajev őrnagy terve az volt, hogy a szovjet csapatok megkerülve a város védőit, északról—északnyugatról támadnak Makóra. A várost keletről támadó zászlóalj legénységéből ezért egy-egy szakasz 2—3 fős csoportokban hátrahúzódott, a megkerülő csoport erősítésére. A támadáshoz a 170. harckocsi dandár egyik zászlóalja a Nagylaktól nyugatra levő kiindulási területre érkezett. Itt gyülekezett össze az arcvonalból kivont gyalogság is. A 767. ezred támadócsoportja a felderítők vezetésével 25-én hétfő este észak felé indult útnak. A lövészek a konvojban haladó tankokon, teherautókon, lovas fogatokon ültek. A bekerítő csoport indulásával egy időben az arcvonalban hagyott szakaszok fokozott erővel lőtték a védőket. A szeptember 25-e esti szovjet hadijelentés szerint a 767. lövészezred keletről támadó 2. zászlóalja este 6 órakor az apátfalvi—csanádpalotai útkereszteződésben vívott tűzharcot. Az 1. és 3. zászlóalj, illetve a harckocsik 20km-es menettel ugyanekkor elérték az igási út Földeáki út közötti Papos tanyát. (A város szélétől 6 km-re északra.) A keletről támadó egységek éjjel 10—11 órakor az újvárosi állomásért harcoltak, s a város keleti szegélye fokozatosan birtokukba került.51 52 A szovjet felderítők már a koraesti órákban jóval a védők háta mögé is eljutottak. A védővonal déli — a Maros töltésre, vasútvonalra támaszkodó — sarkát az ártéren megkerülve Verebes felől lovas előőrsök szivárogtak be a városba.62 Valószínű, ugyanez volt az útvonala annak a géppisztolyos szakasznak is, akik a téglagyár—vásártér körzetében védekező Kövesdi századost és csoportját bekerítették és a szemből támadó társaikkal együtt megadásra kényszerítették. Ez az esemény azonban már szeptember 26-án hajnalban, a Makó elleni általános támadás megindulásakor történt. Jermolajev őrnagy terve szerint fél 3-kor röppentek föl a roham kezdetét jelző piros rakéták. A támadók ekkor már több helyen is benn voltak a városban. Az este 6 órától tartó harcban a szovjet katonák 48 Makói Népújság, 1945. augusztus 19. 49 Bán Ö.: Visszaemlékezés. — Kovács József visszaemlékezése a Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 178/20. 50 Baranyi János: „Szeptember 21-től a makói tűzoltóságtól milyen működést követeltek.” Makó Városi Levéltár, Kigyűjtött iratok 1944. szám nélkül. 61 Kelemen Ferenc: Visszaemlékezés a felszabadulás 15. évfordulóján. A Makói József Attila Múzeum tulajdonában. Adattár: 1163/85. — Kiss István János visszaemlékezése JAM. A.: 178/45. — Kiss Ferenc visszaemlékezése JAM. A.: 178/39. 52 Erdei Sándor visszaemlékezése JAM. A.: 178/34. — Mucsi B.: Határvadász... . 19
