Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Klonkai László : Szervezeti változások Szeged város iparában 1960–1980 között

Szegedi Férfi- és Női Divatszabó V.

Szegedi Ecset- és Seprűgyár

Szegedi Hangszergyár Szegedi Patyolat Y.

Csongrád megyei Sütőipari V.

Szegedi Sütőipari V.

Szegedi Férfi- és Női Divatszabó V. Szegedi Seprűgyár Szegedi Ecsetgyár

Szegedi Bútor, Hangszer és Dekorációs V, Szegedi Patyolat V.

Szegedkörnyéki Sütőipari Y.

Makói Sütőipari V.

Szentesi Sütőipari V.

Szegedi Sütőipari V.

A vállalatok neve általában igyekezett kifejezni:

— elsődlegesen a vállalat tevékenységi körét (pl. vasöntöde, ruhagyár stb.),

— gyakran a vállalat székhelyét vagy működési területét (pl. szegedi, Csongrád megyei, délmagyarországi),

— esetenként a vállalat felügyeletét (pl. valamelyik minisztérium vagy tanács).

Amikor ezen jellemzők valamelyike változott, vagy a szervezeti struktúra változott, ez általában névváltoztatással járt együtt. Voltak országos törekvések is a vállalati névhasználat egységesítésében, pl. egy-egy minisztérium a saját irányítási területén esetenként vállalati neveket rendezett. Gyakori volt, hogy igen hosszú, több szóból álló és ugyanakkor jellegtelen vállalati megnevezéseket alkalmaztak. Márka szerű elnevezések (mint pl. Taurus) nem igen akadtak.

A szervezeti változások két évtizedes halmazát áttekintve a következő főbb jellegzetességeket figyelhetjük meg:

a) A változások időbeli eloszlása sajátos volt. A vállalati átszervezéseknek két csúcsa volt, az 1963. évi nagy ipari átszervezés és az 1968. évi trösztösítés. így összességében az 1960-as években jóval több változás történt, mint 1970 és 1980 között.

b) Mind a főhatóságok, mind a helyi szervek hatáskörébe tartozó, a vállalatok szervezetét, illetve székhelyét érintő döntések terén megfigyelhető Szegednek, mint nagyvárosnak, mint igazgatási központnak a kiemelkedő szerepe, a tudatos törekvés az ipar irányítási központjainak Szegedre telepítésében. A vizsgált időszakban két országos nagyvállalatot, majd később a Délmagyarországi Gáz- szolgáltató Vállalatot hozták létre Szeged székhellyel. Több vállalat székhelye költözött át Hódmezővásárhelyről, a korábbi megyeszékhelyről Szegedre. Főleg az élelmiszeriparban volt megfigyelhető a többtelepes vállalatok esetében az irányítási központ Szegedre telepítése vagy szegedi kialakítása. (Pl.: malomipar, tejipar, boripar, sütőipar, szikvízipar.) Ugyanakkor előfordult, hogy igazgatási központot elvittek Szegedről, mint pl. a téglaipar esetében.

c) A szervezeti változások alapvetően az állami szektoron belül és a szövetkezeti szektoron belül zajlottak le, az állami és a szövetkezeti szektor közötti szervezeti mozgásra kivételesen került sor. A mozgás fő iránya a tanácsi irányítású vállalatok nagyipari vállalatokhoz történő centralizálása volt. Tanácsi vállalatból önálló minisztériumi vállalattá vált a Gázmű és a Nyomda, részben helyi, részben megyén kívüli székhelyű minisztériumi vállalathoz csatolták a tanácsi autójavítást, a szikvízüzemeket, a Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatot, valamint a Szegedi Magfeldolgozó és Vegyészeti Vállalatot.

d) Sajátosan eltérő vonások, különböző motivációk jellemezték az egyes irányítási formákba — minisztériumi, tanácsi, szövetkezeti iparba — tartozó szervezeteket.

273