Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között
vagy megvalósítani a szövetkezést”.168 Az FKGP vezetősége tehát a júliusi kistulaj- dont védő koncepcióját megváltoztatta, és októberben az MDP szövetkezeti politikáját támogatta. Az FKGP helyi szervezete 1948 végén olyan politikai gyakorlatot követett, amely alkalmassá tette volna az új politikai rendszerbe való tartós integrálódását, mivel elfogadta a szocialista társadalmi rendszer elveit. Az 1948. november 13-i összvezetőségi ülésen odáig mentek: „nem vagyunk többé hangulatpárt” — mondták önkritikusan, de mindjárt hozzátették: „Magyarországon az FKGP nélkül nem lehet politikát csinálni, de nem hangoskodással, nem ellenkezéssel érhetjük ezt el”.169 Hamarosan kiderült, hogy hamis illúzió volt részükről, mert az MDP felső vezetői nülkülük csinálták a politikát. Noha az FKGP erőteljes párttisztítást is végrehajtott az elismertetés, az integrálódás érdekében. 1948 végére Szeged politikai életében jelentős változás következett be. Az események itt is nagyon felgyorsultak, egyre inkább tért nyertek a szocializmusért küzdő erők, amiben az MDP helyi vezetőinek kezdeményezése mellett a parasztpártok helyi szervezeteiben bekövetkezett változások is szerepet játszottak. Révai József 1948 szeptemberében — mint ismeretes — még a többpártrendszerű proletár- diktatúra elméleti megalapozásáról szólt. Nézetei — Szeged képviselője lévén — nagy hatással voltak a helyi vezetőkre, akik éppen a szegedi sajátos politikai viszonyok miatt is fokozottan törekedtek a párt tömegbefolyásának szélesítésére, valamennyi társadalmi osztály és réteg összefogása révén. Céljuk eléréséhez számítottak — különösen a falun és a tanyákon — a parasztpártok támogatására, ugyanakkor az MDP szegedi vezetői a saját erőiket is mozgósították falusi tömegbefolyásuk növelése érdekében. Ezt kívánták elérni, amikor üzemi munkásokból falujáró csoportokat hoztak létre, amelyek vasárnaponként rendszeresen kijártak agitálni. A falujárók munkáját összesítő jelentésekből az derül ki, hogy a falujárást az MDP felhasználta arra is, hogy képet kapjon a falusi pártszervezetek helyzetéről, továbbá a pártoktatás megszervezésére, a pártsajtó terjesztésére is. Megvizsgálták a falujárók, hogy milyen a többi demokratikus párthoz való viszony, van-e lehetőség szövetkezetek szervezésére; szülői értekezleteket is szerveztek, ahol a paraszt gyerekek iskolára küldését ösztönözték. E sokoldalú munka során megismerkedtek a falusitanyai lakosság hangulatával, befolyásoltságával és meglehetősen ellentmondásos kép tárult eléjük. Mindenekelőtt a falusi pártszervezetek gyengeségét, sőt egyes községekben hiányát tapasztalták. Észlelték azt is, hogy egyes községekben az NPP-nak, illetőleg az FKGP-nak a befolyása nagyobb.170 A falujáróknak ezt a tapasztalatát megerősíti a főispánnak a belügyminiszterhez küldött jelentése is: „Újabban az FKGP működése is jelentős mértékben hozzájárult a demokratikus fejlődés előbbre jutásához”.171 Ugyanakkor volt ahol bizalmatlanul fogadták a falujárókat, sőt ellenagitációt is észleltek a gazdagparasztok részéről, akik úgy agitáltak, hogy „ne vess, ne teljesítsd a beszolgáltatást, mert megváltozik a világ, Tito rendszere fog bekövetkezni”. Különösen Deszken hangzott el sok rémhír a Tájékoztatóiroda határozatával kapcsolatosan.172 Rendkívül tanulságosak az 1948 decemberben kettős céllal megrendezett koalí168 Szegedi Hírlap, 1948. október 17. 169 Szegedi Hírlap, 1948. november 14. Az elhangzottakban a november 10-i pártnapon is közöltekre utaltak, amikor a párttisztítást szorgalmazták, amely azt szolgálja, hogy „azokat az embereket kívánja az FKGP soraiban látni, akik mindenben magukévá teszik az országos pártvezetőség irányvonalát”. Szegedi Hírlap, 1948. november 11. 170 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 51. őe. Összesítő jelentés a falujáró mozgalomról 1948 szeptember—október—november. 171 Csm. Levéltár, főispáni idézett iratokból az 1948. nov. 17-i jelentés. 178 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 51. őe. Összesítők a falujárásról 1948. szept., nov. 214
