Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között
Az egyetemen az 530 MDP tagból 28%-ot kizártak, 17%-ot visszaminősítettek.130 Egyes üzemekben kisebb arányban, máshol nagyobb arányban zártak ki tagokat, olyan is volt, hogy a városi vezetőségnek kellett visszavenni munkásokat, akiket indokolatlanul zártak ki.131 A párttagság felülvizsgálatát arra is fel kívánták használni, hogy a tömegszervezeteket megfelelő káderekkel lássák el. A tagzárlat alkalom „a szakszervezetek megerősítésére, akik a pártba akarnak lépni, azokat a szakszervezetbe kell bevonni” — írta az MDPKV Szakszervezeti Osztálya.132 Az MDP 1950. évi pártkonferenciájának beszámolója a felülvizsgálatról megállapította: 15 000 párttagból 3000-et kizártak, 1500-at visszaminősítettek.133 * Arányaiban a párttagság csökkenése Szegeden valamennyivel kisebb volt az országosnál (1 millióból 300 ezer a csökkenés).131 A pártkonferenciához készített összegező jelentés sokirányú párttevékenységet regisztrált. A pártéletről szólván megállapította: az egyesüléskor 98 alapszervezet működött és csupán egyetlen pártbizottság, a Nagyszegedi, azóta jelentős decentralizációt hajtottak végre és több helyi pártbizottságot is létrehoztak, amivel 39 új alapszervezet is létrejött.135 Az 1950. évi közigazgatási határrendezéssel megszűnt a Nagyszegedi Pártbizottság, a várost a megyei párt- bizottság irányítása alá helyezték, ezzel jelentősen csökkent a pártszervezetek száma is, de az 1950. évi pártkonferencia idején Szegeden még így is 114 alapszervezet működött. A pártvezetőségekben az egyesülés óta nagy volt a fluktuáció. „A legnagyobb gond a funkcionáriusok alacsony színvonala.”136 Önkritikusan szóltak arról is, hogy a kampányfeladatok (iskolák államosítása, a Kominform határozatának ismertetése, a népfront „megalakítása”, a választások, a tervkölcsönjegyzés, a Mindszenty és a Rajk-perek, az 1949-es államosítások, a párttagság felülvizsgálata) háttérbe szorították a pártépítést, amelyet egyébként igen sok formai szempont és bürokratikus elem is nehezített.137 A pártépítés, a különböző kampányfeladatok végzése mellett, Szegeden különös jelentősége volt annak, hogyan sikerül az új üzemi szakszervezete két kiépíteni. A 2350/1949. III. 12. számú kormányrendelet kimondta: „a szakszervezetek a demokratikus állam gazdasági és kulturális szerveivel való együttműködés mellett meg kell, hogy őrizzék függetlenségüket és önállóságukat... Még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a szakszervezetek állami szervek.” A szakszervezet bizonyos részletkérdésekben összeütközésbe kerülhet az államhatalommal, ezért érdek- védelmi funkciója nem merülhet ki a szocialista államhatalmi szervek intézkedéseinek feltétel nélküli igenlésében, törekedni kell az átmeneti ellentmondások feltárá130 Uo. Az 1949. március 24-i taggyűlés jegyzőkönyve. 131 Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 17. őe. DÉMA 1949. február 10. és 15-i vezetőségi ülésének jegyzőkönyvei. Az Űjszegedi Kendergyárban 220 kizárás volt. Uo. 51. őe. 1949. márc. 8-i vezetőségi ülés jegyzőkönyve. 132 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 16. őe. Az MDP KV Szakszervezeti Osztályának 1948. szeptember 9-i levele a megyei bizottságokhoz. 133 Csm. PB Arch. 49. fond. 1. csop. 1. őe. Az 1950. május 28-i szegedi pártkonferencia beszámolójából. 131 A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Kossuth, 1978. 163—164. p. 135 Csm. PB Arch. 46. fond. 2. csop. 2. őe. Az MDP Szervezési Osztályának 1950. május 23-i jelentése a kétéves munkáról. A szegedi és újszegedi kendergyárak PB-i 1949-ben jöttek létre. Csm. PB Arch. 45. fond. 3. csop. 52. őe. Az 1949. szept. 20-i PB ülés jkv. Magyar Kender. Az egyetemi PB 1950. jan. 29-én alakult. Uo. 24. őe. 1950. febr. 19. pártválasztmány jegyzőkönyve. A Dohánygyárban, a Postán, a Köztisztaságnál, a Gázgyárban, a rendőrségen és az ÁVH-nál hoztak létre 1950 márciusig PB-kat. Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 9. őe. Szervezési Osztály 1950. március 14-i jelentése az MDP KV-nek. 138 Csm. PB Arch. 46. fond. 2. csop. 2. őe. Szervezési Osztály 1950. május 23-i jelentése. 137 Uo. 209
