Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között

egyező nézetek ellen a Mikulás és Karácsony két napját is fel kell használni és ekkor „a kollektív szeretettől, a közösségi érzésről” kell beszélni.95 Ezek a nézetek, javaslatok már bizonyos mértékben tükrözték az MDPKV szövetségi politikájában történt változások helyi hatását. Az FKGP helyi vezetői is szükségesnek tartották, hogy leszögezzék: „A Kisgazdapárt politikája szilárdan és félreérthetetlenül a népi demokráciát szolgálja.” A mostani fő ellenség: „a mindszentyzmus”.96 Szeged város főispánja ugyancsak arról számolt be a belügyminiszternek, hogy Szegeden az egyház a tanyavilágban járkáló szerzetesek és apácák útján demokrácia ellenes megmozdulásokra hangolja a hívőket.97 1948 szeptemberben dr. Hamvas Endre Csanádi püspök dr. Balogh Istvánt visszahívta a politikai pályáról. Mivel pedig Balogh a felhívásnak nem tett eleget, felfüggesztette a papi funkciók végzésétől.98 Szükségesnek tartom annak megemlítését, hogy Hamvas Endre Csanádi püspök nem tartozott Mindszenty híveihez, ő a kormánnyal való tárgyalásra kész Czapik Gyula egri érsekhez állt közelebb. Ugyanakkor az egyház egységét óhajtotta bizonyítani a hívőknek, amit a Mindszenty-ellenes propaganda „aránytévesztései”, túlzásai: (a katolikus egyház a fő ellenség...”) is kiválthattak belőle.99 így azután helyileg is megromlott a kapcsolat a katolikus egyházzal. A kapcsolat lazulását segítették a tiltakozó küldöttségek. Az újszegedi Tanítóképző katolikus diákjai tüntettek ama híresztelés ellen, hogy tiltakozó levelüket nyomásra írták volna alá.100 Az egyetem katolikus tanárai memorandumban kérték Mindszenty távozását, aki akadálya az egyház és a demokrácia közötti megbékélésnek.101 Később még hangos tüntetésekre is sor .került a szegedi Dóm téren, különösen a békeívek aláírásának megtagadásával kapcsolatban.

A proletárdiktatúra politikai rendszerének kiépítése Szegeden

Az MDP Nagyszegedi Bizottsága megalakulását követően nagy lendülettel fogott hozzá a pártszervezetek kiépítéséhez, a munkás-paraszt káderek kiemeléséhez, oktatásához, tervszerű irányításához. A helyi politikai rendszer megteremtéséhez, amelynek vezető ereje kívánt lenni. Elsőként a PB osztályait építette ki: szervezési, agitációs-propaganda, ipari, mezőgazdasági, káder és ügykezelési, amelyek élére munkás-paraszt osztályvezetőket állított, akiknek többsége régi munkás- mozgalmi ember volt.102 Az osztályokhoz reszortok és függetlenített apparátus tartozott. Az egyes reszortokhoz főként üzemi munkásokból nagyszámú társadalmi aktívát szerveztek. A PB irányító tevékenységének feltétele volt az egységes párt- alapszervezetek megteremtése. Az egyesüléskor Szegeden 98 alapszervezet volt. Az egyesülés lehetővé tette, hogy több kisebb üzemben is pártszervezetet hozzanak létre, így már 1948 júniusban 53 üzemi pártszervezet volt Szegeden. A PB szervezési osztálya ezeket aktívái útján, illetve a hetenként rendezett titkári értekezleteken keresztül irányította. Három hónapos igen gazdag képzési tervet készítettek szá95 Uo. Az 1948. november 19-i tankerületi igazgatói értekezlet jegyzőkönyve.

90 Szegedi Hírlap, 1948. október 17.

97 Csm. Levéltár Szeged város főispánjának iratai XXI. 501. 2/1948. Az 1948. november 9-i jelentés.

98 Gergely J.: Idézett mű 75. p.

99 Uo. 75—81. p.

100 Szabad Nép, 1948. november 28. 15. p.

101 Szabad Nép, 1948. december 7. 7. p.

102 Csm. PB Arch. 49. fond. 1. csop. 1. őe. Az 1950. május 28-i pártkonferencia jegyzőkönyve Szilágyi András, Pamuk István, Bite Vince, Szili Antal, Lengyel Mária voltak az egyes osztályok vezetői. Titkárok: dr. Zöld Sándor, Komócsin Zoltán, Kövi Béla.

204