Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között
Az egyesült párttal való kapcsolatra biztosíték, hogy az MDP Nagyszegedi Bizottságának ifj. Komócsin Mihály és Kövi Béla tagjai, utóbbi szervező' titkári minőségben.65 66 67 68 A szegedi szakszervezeti mozgalomra 1948-ban a rendszeresség, a sokoldalú munkára törekvés a jellemző, ám ennek csupán a kezdeti lépéseinél, tartottak, de így is jó alapul szolgálhatott arra, hogy a szakszervezeteket a munkásdemokrácia, a dolgozók érdekeit érvényesítő intézményévé tehessék a kiépülő proletárhatalom idején. Egyértelmű az is, hogy a szegedi vezetők a szakszervezeteket az MDP irányításával, programjának szellemében, annak megvalósításáért közreműködve kívánták átszervezni. Ugyan ekkor már megjelent a központosításra törekvés első jele — ekkor azonban még elsősorban pozitív célt szolgált, az azonos feladatokra való egységes felkészítési céllal titkári, összvezetőségi, üb és reszortfelelősi értekezletek formájában. Amikor a Szakmaközi Bizottságnak csupán tanácsadó szerepet szántak, illetve a Választmányt feleslegesnek tekintették, ez már a demokrácia szűkülését is jelentette, ha nem is ennek szánták. Az MDP nagyszegedi vezetősége miközben a hangsúlyt a gyakorlati teendőkre helyezte, ehhez minden rendelkezésre álló erő bevonására törekedett. A végrehajtó bizottság — az egyesülési konferencián elhangzottaknak megfelelően — ilyen feladatnak tekintette az egyházi iskolák államosítását. Az akciót előkészítendő hangulat befolyásolásához az MDP tagok mellett „a tömegszervezeteket és a többi pártokat” és a pártonkívüli pedagógusokat is mozgósítani kívánta. Az MNDSZ-t szülői értekezletek tartására bíztatta. Az üzemekben az agitációnál a szakszervezetekre számított. Hallatni kívánta a hangját a törvényhatósági bizottsági ülésen, az MNDSZ, EPOSZ, SZÍT, UFOSZ, KISOSZ és KIOSZ gyűléseken is. Az agitáció súlypontját a falura, a tanyára kívánta helyezni „mert itt a legnagyobb veszély”. Falun az MDP a nemzeti bizottságok segítségére is számított. A jegyzőket személyesen felkeresték és így próbálták bekapcsolni a munkába. A városi rendkívüli közgyűlésen pedig az FKGP és az NPP képviselőit bíztatták felszólalásra.67 Ortutay Gyula az FKGP április végén tartott választmányi ülésén jelentette be az iskolák államosításának előkészítését. Május 15-i sajtókonferenciáján ismertette a készülő törvénytervezet lényegét is. Májusban az FKGP katolikus vezető képviselői Esztergomban tárgyaltak a békés megállapodás érdekében. Ortutay május 19-én a prímást és a püspöki kart tárgyalásokra hívta. A május 24-i megbeszélésre azonban csak a protestáns egyházfők küldtek képviselőket. A katolikus pöspöki karon belül vita folyt, de végül is elutasító választ küldtek a miniszterhez.68 Szegeden a május 29-i törvényhatósági bizottsági ülésen Fábián Ferenc az FKGP nevében javasolta, hogy „a bizottság feliratban kérje a kultuszkormányzattól, hogy az új tanév már államosított iskolákban kezdődjön”.69 Május második felétől az FKGP helyi lapja csaknem naponta közölt valamilyen hírt az iskolák államosításá65 Uo. A Szakmaközi Titkárság vezetője ifj. Komócsin Mihály, kádertitkár Fábián Noémi magántisztviselő, oktatási titkár Sári István vasmunkás, kultúrtitkár Szűcs László mezőgazdasági munkás, propaganda titkár Kerepesi Ferenc építőmunkás, termelési és versenytitkár Hatvani Jenő technikus, sporttitkár Rozsos Antal zenész, nőtitkár Bieber Ilona bőripari munkás, SZÍT titkár Ladányi Benedek szabómunkás. 66 Uo. és a Délmagyarország, 1948. július 10. 2. p. Ifj. Komócsin Mihály beszámolója a szak- szervezeti mozgalom fejlődéséről. Ebben a cikkben a számszerű adatokat lekerekítve közölték. Ugyanakkor a nyilvánosságnak szánt beszámoló kitért a feladatokra is: a munkanélküliség csökkentésére, a bizalmi hálózat kiépítésének fontosságára, az ipari szervezkedési formára való áttérés szükségességére, az üb munkájának átszervezésére és a szakszervezeti mozgalom mennyiségi fejlesztésére, a mozgalom erősítésére is. 67 Csm. PB Arch. 45. fond. 2. csop. 62 őe. Az iskolák államosításával kapcsolatos iratok. 68 Gergely Jenő: Id. mű 63—66. p. 69 Szegedi Hírlap, 1948. május 30. 200
