Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között

27 385-re). A szervezettség 11 szakmában 100%-os, a többiben 80—90%-os volt, a fizető tagok száma 83%-ról 86%-ra emelkedett. (A tagok között munkás 16 584, paraszt 1050, értelmiségi 5900, a többi alkalmazott volt.) A szervezeti élet is jelentősen fejlődött, taggyűlés, bizalmi ülés csaknem mindenütt volt. A szakszervezeti tevékenységet akadályozta az, hogy a szegedi munkásság egyharmada munkanélküli volt — a legtöbben a textiliparban —, és az év elejétől nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliek száma. Eddig a közmunkákra fordítható állami támogatás ésszerű felhasználásával próbálták csökkenteni, de most már erre sincs pénz. Gyökeres megoldás e téren akkor volna lehetséges, ha a gyárak több nyersanyagot kapnának, továbbá ha a 3 éves tervben létesítendő gyárakból Szeged is kapna néhányat, de legalább egy komolyat.63/a

A szegedi Szakmaközi Bizottság64 hét idős dolgozóból áll, akik komoly tanácsadóként működhetnek, meghallgathatják a titkárság jelentéseit, terveit, de a mozgalom irányítását koruknál és elfoglaltságuknál fogva nem tudják ellátni. A szakmaközi választmány 121 tagú, a szakmák küldötteiből tevődik össze. A nagy létszáma miatt nehézkes, a szakszervezeti élet irányításába befolyni nem tud, negyedévenként ülésezik, de több nem is szükséges. A választmányt az összvezetőségi ülések nagyon jól helyettesítik, amelyeken ugyanazok a személyek vesznek részt. A Szakmaközi Titkárság85 kilenctagú, függetlenítettek, valamennyien végeztek szakszervezeti iskolát. A Titkárság munkája 1948-ban rendszeressé vált. Hetente volt titkári értekezlet, amelyen a 20 függetlenített szakmai titkár is részt vett, ők segítették a szakcsoportokkal való kapcsolattartást. Kéthetenként összvezetőségi és reszortfelelősi üléseket, négyhetenként üb értekezletet tartottak, amelyen a termelési, terv- és versenyfelelősök is részt vettek. Az oktatási munkája sokrétű: egyhónapos bentlakásos iskola, szak- szervezeti akadémia, 50 alapfokú szeminárium, február óta szakszervezeti óra a Tanonciskolában, egyéni tanulás, különböző szaktanfolyamok pl. legújabban traktor- vezetői stb. A kádermunka csak most indult, elsősorban a nyilvántartásra irányult eddig, vezetőségek, üb tagok, bizalmiak, iskolát végzettek számbavétele, az üzemi káderfelelősök kijelölése. A szakszervezeti propaganda munka központi szervezése júniusban indult, üzemi szakszervezeti napok, agitációs, propaganda felelősök kijelölése, dekorációs bizottság alakítása. Kulturális és sport téren is a hálózat kiépítése folyt. A versenytitkárságot 1948 márciusban állították fel. Eddig az üzemi versenybizottságokat építette ki, de júniusig még nem szervezett termelési értekezletet csupán az első élmunkásoknak nyújtott kedvezményeket szorgalmazta. A nőszervezést júniusig a szakmaközi Nőbizottság látta el, a szakmaközi nőtitkár júniustól dolgozott, de már több szakcsoportnál alakult nőbizottság, amelyek számbavették a kádereket. A legnagyobb előrelépés az ifjúsági szervezés terén történt. Ladányi Benedek április óta végezte munkáját. Akkor 8 SZÍT szervezet volt 300 taggal, ezek főként spontán szerveződtek, júliusban 33 SZÍT szervezetben 1400 tag volt. Május 1-jén 400-an e szervezettel vonultak fel. Felvették a kapcsolatot az EPOSZ-szal és a MEFESZ-szel is, utóbbival közös kirándulást is rendeztek.

A szegedi szakszervezetek eddig is aktívan vettek részt a közigazgatás munkájában : a nemzeti bizottságban két rendes és két póttaggal, a törvényhatósági bizottságban a pártokéval egyenlő arányban, a közellátási, az adóügyi bizottságokban és a munkásbíróságokban is dolgoztak. A polgármesterrel jó volt a kapcsolatuk.

6S/“Csm. PB Arch. 25. fond. 24.őe. Ifj. Komócsin Mihály szakmaközi titkár 1948 júliusi jelentése az 1948 első félévi szegedi szakszervezeti munkáról.

64 Uo. A Szakmaközi Bizottság: Elnök Bernáth András bőripari munkás, alelnök Nagygyörgy Mária textilmunkás, ellenőrök Müller Dezső magántisztviselő és Homola János vegyipari munkás, jegyző Dani János famunkás, tagjai Kövi Béla ruházati munkás, Daróczi Vince földmunkás.

199