Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)

Ördögh Piroska: Szeged politikai életének egyes jellemzői 1947 és 1955 között

Bács és Délpest küldöttei vettek részt). A konferencián egy sor elvi jellegű döntés született. A konferencia határozata üdvözölte azokat az intézkedéseket, amelyeket az MKP KV „a dolgozó nép, a munkásosztály hatalmi befolyásának megnövelése, országunk népi demokratikus jellegének kifejlesztése érdekében az elmúlt hónapok során foganatosított”, a Pfeiffer-párt megsemmisítését, a bankok államosítását, a munkásbíróságok megteremtését. A résztvevők szükségesnek tartották, hogy a párt- szervezetek, az üb-ék, a szakszervezetek összehangolják munkájukat. Többet foglalkozzanak a 3 éves tervvel, szorosan működjenek együtt a munkafegyelem megszilárdításáért. Igen figyelemre méltó a határozatnak az a része, amely az üb-tagokat és a bizalmiakat termelőmunkára kötelezte, és az üzemi munkások által való ellenőrzésükre és beszámoltatásukra vonatkozott. Ez ugyanis a közvetlen munkásdemokrácia, a demokratikus öntevékenység erősítését célozta, amely a munkáshatalom megteremtését szolgálta. Helyeselte a konferencia az önkéntes szakszervezeti tagságra való áttérést és az egységes munkáspárt megteremtésének népszerűsítését a szakszervezetek által. Szükségesnek mondta ki a nők és fiatalok szakmánként, üzemenként való megnyerését szolgáló lépések megtételét, szakmai-üzemi nőbizottságok megalakítását, és további SZIT-csoportok megszervezését.21 * * 24 A Szegedi Népszava november 26-i számában arról tájékoztatott, hogy a november 23-án megválasztott új SZIM vezetőség látogatást tett a MADISZ-ban és megállapodtak abban, hogy minden demokratikus ifjúsági szervezettel együtt kell működni különösen a SZIT-ben — amelyet a munkásifjúság egységes szervezetének tartottak —, kell intenzíven tevékenykedni.25

1947. december 1-jén a vasutasok közös gyűlése a pártegyesülés mellett foglalt állást. December első napjaiban már a tömegek és a szakszervezetek részéről mindinkább a pártok egyesülését szorgalmazták. December 7-én a szociáldemokrata értelmiségi gyűlésen dr. Antalffy György fő feladatnak a munkásegységért való harcot tartotta.26 December 12-én Szegeden össz-szakszervezeti aktívát tartottak, amelyen üzemszervezési és szakszervezeti értekezletek anyagát beszélték meg és a szakszervezeti közgyűléseket készítették elő. Az MKP Nagyszegedi Bizottsága tömegszervezője jelentette, hogy 1948 elején 30 szakmai közgyűlés lesz, ezeket politikailag kell előkészíteni, mert ha ezeken a két párt pozícióharca kerülne elő, az nem csupán a két párt aktíváját, de a szakszervezetekben levő tömeget is demoralizálná. Ennek elkerülése céljából arra hívta fel az aktíva figyelmét, hogy elvi jelentőségű kérdéseket kell felvetni: az üb jogkörének kiszélesítését, a szakszervezeti alkotmány törvénybe iktatását, munkásigazgatók kinevezését, további államosítások szorgalmazását. Ezzel az MKP bizonyíthatja, hogy nem a pozíciókért, hanem a követelések megvalósításáért küzd. így a pártonkívüliek, de az SZDP-hez tartozók is láthatják, hogy a kommunisták miért küzdenek és nem eltávolítjuk őket a szakszervezettől, hanem „magunk mellé tudjuk állítani és nem következik be, ami szokott, hogy az ellenségeskedések inkább eltávolítják őket a szakszervezettől, mint közelebb hoz21 Dokumentumok... 1945—1948. 348—349. p.

25 Fábián: Id. mű 81—82. p. A SZÍT Szegeden 1945 június végén alakult azzal a céllal, hogy

a tanoncok „siralmas helyzetén” az SZB-vel együttműködve változtassanak. 1946 májusban alakították meg Szegeden a Munkásifjúság Országos Tanácsának (MIOT) a helyi ifjúsági tanácsát, amelynek feladatát a kisiparban dolgozó fiatalok és tanoncok érdekvédelmében látták (SZÍT kötet

84—85). Ifj. Gárgyán József ifjúsági titkár 1946. május 13-i levele a SZÍT központhoz. A tanonc- otthon-építő mozgalom Szegeden 1947 márciusban indult a SZÍT és a MADISZ együttes munkájával. (Uo. 145—146. p. Katala István 1947. március 13-i levele.) A Petőfi tanoncotthon 1947. április

15-én nyílt meg 30 fővel Szegeden. (Uo. 194—195.)

26 Fábián: Id. mű 82. p.

192