Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember–1945 április)
a kompromittált név helyett az „Egyházmegyei Nyomda” nevet veszi föl. Elhatározták azt is, hogy a vállalat ügyvezető igazgatója dr. Hunya Benedek (a KÁLÓT Népfőiskola volt igazgatója) lesz. Eközben érte a vállalatot a polgármester azon rendelete, mely a vállalatot lefoglalja és a Hírlapkiadó KFT-nek adja át. A vállalat lefoglalása ellen Becker Vendel (kanonok), Papp Nándor (fogorvos), Kiss Gyula (plébános) és Danner János (kereskedő) igazgatósági tagok aláírásával tiltakozó levelet küldtek a polgármesterhez. Ebben elismerték, hogy a vállalat adta ki a Szegedi Új Nemzedék c. lapot, de ennek irányvonalát kifogásolták, a lap már nem létezik; szerkesztői elmenekültek, a vállalat át lett szervezve, a részvényesek többsége nem fasiszta, a kifogásolt fasiszta személyek puccsal szerezték meg az irányítást az igazgatóságban, az átszervezésnél Hunya Benedek lett az igazgató.85 * 87 Mivel a kérést a polgármester nem teljesítette, Hamvas püspök február 3-án Balogh államtitkárhoz fordult segítségért. Balogh páter rögtön írt a szegedi polgármesternek: „...A Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat RT. egész vagyona, valamint ügykezelése távollétem alatt lefoglaltatott és a vezetésem alatt Álló Hírlapkiadó KFT-nek adatott át. Tekintettel arra, hogy a nevezett részvény- társaságnak Szegeden törvényes és alapszabályszerű határozatképes igazgatósága van, tehát sem a vállalat vezetése gazdátlannak, se vagyona elhagyottnak nem tekinthető, másrészt pedig a Csanádi Püspökség felügyelete alatt áll, és minden megtörtént, hogy az eltávozott, fasiszta beállítottsággal vádolt tagok kizárassanak. Úgy a magam, mint a vezetésem alatt álló Hírlapkiadó KFT nevében tisztelettel kérem, hogy ... a lefoglalástól feloldani és azt a Csanádi Püspökség, mint legnagyobb részvényes felügyelete alatt működő törvényes vállalati igazgatóság kezelésébe visszabocsátani méltóztassék.”88 Közben február 7-én a püspök, a polgármesterhez benyújtott kérvényt aláíró igazgatósági tagokat megbeszélésre hívta össze, és azon a következő megállapodás született: A nyomda a Hírlapkiadó KFT használatában maradjon, de a szerkesztőséget és a pénzvagyont szolgáltassák vissza. A nyomda rezsiben vállalja a Csanád Egyházmegyei katolikus intézmények, egyesületek stb. részére szükséges munkálatok elvégzését, cenzúrától mentesen, amennyiben azok kéziratai a szegedi belvárosi plébánia bélyegzőjével lesznek ellátva. A nyomdával átadott papír csak ezen üzemben dolgozható fel és a nyomdai személyzet változatlanul a helyén marad. A határozatról értesítik Balogh államtitkárt, és kérik, hogy a polgármesternél a fentiek értelmében járjon el, a vezetése alatt álló Hírlapkiadó KFT-nél pedig így intézkedjen.89 Balogh páter közbenjárására a polgármester február 24-én olyan határozatot hozott, hogy a pénzt és a vagyontárgyakat visszaadja, de az épületeket nem. 1945 április és december között Balogh államtitkár közreműködésével még többször kísérletet tettek a vállalat teljes visszaszerzésére, de eredménytelenül. 1945 tavaszán feszültséget okozott az is, hogy a demokratikus pártok egyes képviselői, a pedagógus szakszervezet egyes tagjai az oktatás demokratizálására törekedve, az ország általános demokratizálási folyamatának részeként, energikusan követelték az iskolákban a hitoktatás fekultatívvá tételét, sőt az egyházi iskolák államosítását. Majtényi Béla hitoktató templomi szószékén, nevén nevezve polemizált egy tanárral, aki reformtervezetében a hitoktatás ellen foglalt állást. 85 Püspöki Levéltár 961/1945. 88Ugyanott. 89 Ugyanott. 179
