Tanulmányok Csongrád megye történetéből 12. (Szeged, 1987)
Kanyó Ferenc: Szeged felszabadulásának vitatott kérdései
Somogyi-telep között, november 12-én a Nagyállomás—Rókus pu. vonalon indult meg a rendszeres járat, igazodva a kijárási tilalomhoz 6,10 órától 16,20 óráig.67 Nem célunk Pálfy állításait mindenben tényszerűen cáfolni, adatait, tévedéseit korrigálni, de első személyes beállítása néhol már nemcsak tévedést takar. A katonai élelmiszerraktárak „saját felelősségére” történt lefoglalása már szinte víziószerű. Ezeket ugyanis a hadijog alapján a Vörös Hadsereg foglalta le és magyarországi felszabadító harcát segítette. Természetesen Szegeden is hozzájárult a szovjet katonai városparancsnok ahhoz, hogy ebből a mennyiségből a lakosság részére adjanak át. így pl. november 18-án kiutalta a városnak azt a 75 vagon búzát, amit október 9-én a német robbantó alakulat a Tiszába süllyeszett. Ezt közmunkával termelték ki, szovjet katonai szállító járművekkel malomba szállították és lisztjét a Közellátási Hivatal kapta meg.68 A termelés megindítása pedig legfeljebb annyiban fűződik a nevéhez, hogy a szovjet katonai parancsnokság rendeletére október 15-én felhívást tett közzé, amelyben felszólított a termelés folytatására és az elhagyott üzemeknél üzemvezetők kirendelésére a polgármester tett javaslatot a katonai parancsnokságnak. Ez azonban október 17-től Pálfy leváltásával már dr. Valentiny Ágoston polgármester nevéhez fűződik.69 A termelés megindításához viszont minden üzemben a szovjet hadsereg adott megrendelést és legtöbb esetben nyersanyagot is, a termelést pedig az üzemi bizottságok szervezték meg. A tárgyalt időszak két legfontosabb területére, az antifasiszta ellenállásra és az új élet megszervezésére utaltunk. Röviden példákkal bizonyítottuk, hogy a Paál— Radó-könyv nem forrásértékű a valós történelmi kép feltárásához. Az egyoldalú beállítás szándékát Paál Jób nem is leplezi; 1946. december 24-én Debrecenből azt írja Pálfynak: „Barátaim arról informáltak engem — amit én különben már régen tudtam —, hogy Te álltái a sorsdöntő napokban az események középpontjában és Neked egyrészt információid vannak mindenről, másrészt a legjelentősebb szereped volt abban, hogy tulajdonképpen Szegeden kezdődött meg az a történelmi folyamat, amelyet bizonyára az utókor a magyar nemzet újjászületésének fog nevezni. ... A szerkesztőbizottság nevében kötelezettséget vállalok, a kéziratot megjelenése előtt bemutatjuk Neked és a könyvben csak az fog megjelenni Szegeddel kapcsolatban amit Te helyesnek és közölhetőnek találsz.” (Kiemelés tőlem KF.) Paál azonban azt is hozzáteszi, hogy „ami azonban nyomtatásban a könyvbe kerül, annak olyan szilárdnak kell lenni, mint a beton”.70 A két követelménynek együtt már nem lehetett megfelelni, az előbbi prekoncepció kizárta az utóbbit és megerősödött az egyoldalú kisajátítás. A vázlatos kép is jelzi, hogy az antifasiszta ellenállás kérdése a népi demokratikus forradalom időszakában a pártküzdelem és a hatalomért folyó harc részét is képezte. Az antifasiszta ellenállás helyileg pontos feltárása és nyomonkövetése itt nem feladatunk, de a viták miatt erre utalnunk kellett. Ennek szegedi jellemzőit vizsgálva, összegző megállapításokra szorítkozhatunk csupán: 1. Nem tartjuk elfogadhatónak a polgári és munkásmozgalmi vonalak egymást kizáró tárgyalását. A fasizmussal való szembenállás ugyanis minden társadalmi osztálynál és rétegnél megvolt: munkásosztálynál, parasztságnál, polgárságnál és 67 CsmL Polgm. 18 403., 18 415., 18 582/1944. sz. 68 CsmL Polgm. 19 129/1944. A búza kitermelését úgy oldották meg, hogy a kiemelt mennyiség súlyának megfelelően folyamatosan terméskövet raktak a szállítóhajóba, hogy ne emelkedjen feljebb, mert a hadihíd részét képezte és közben a hídon a forgalmat fenntartották. 69 CsmL Polgm. 27/1944., 57 418/1944., 57 509/1944. 70 CsmL Pálfy-dosszié id. levél. 153
