Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
A nagylaki és palotai járási orvosnak az egészségtelen lakások ügyében beadott jelentésére a bizottmány semmitmondó határozattal felelt: „egyedül az erkölcsi közrehatás és népnevelés azon tényezó'k, melyek e tekintetben a kívánt sikert leginkább biztosítják”. Az orvost egy haszonbérlőnél szolgáló betegénél tett látogatása döbbentette rá az egészségtelen lakásviszonyokra. Jelentésében az országos egészségügyi helyzetre is megteszi észrevételeit. „Ha a magyar korona alatt lévő országrészekben az orvosok statisztikai kimutatásra lennének Íelszólítandók, bizonyára nemcsak sok haszonbéres családnak a közegészségre hátrányos és káros mivolta, hanem az ily közvetítő úton azoknak halálozása is be lenne igazolva.”49 Az 1870-es években Makón 30 ezer főnyi népességre 2 gyógyszertár jutott. (1780-ban állították fel az „Isteni gondviseléshez, 1844-ben a „Reménységhez” nevű gyógyszertárakat.) Battonya mezővárosban 9 ezer főre 1 gyógyszertár jutott. („Magyar királyhoz”.) Nagylak mezővárosban lOezerfőre 1 gyógyszertár (1838-ban állították fel „Szentháromság” néven) látta el a szükségleteket. A gyógyszertárak vizsgálatáról a járási orvos, a városi esküdtek és gyógyszerészek jelenlétében részletes jegyzőkönyvek készültek a Belügyminisztériumhoz felküldendő kimutatásokhoz. Ezek a felmérések a gyógyszertárak felszereltségéről, berendezéséről, a segédek, tanoncok számáról tájékoztatást nyújtottak. A kolerajárvány elleni óvintézkedésekre a megyei bizottmány 1871-ben rendszabályokat hozott, figyelembe véve a helyi viszonyokat, népszokásokat és életmódot. Elrendelték a kötelező fertőtlenítést, a piaci rendőrség által a szigorú ellenőrzést, a tisztaság elleni kihágások szigorú büntetését. Emellett szükség lett volna a nyitott árkok felszámolására és a csatornázás megoldására, ami az egyik fő veszélyt jelentette a járványok elterjedésében.50 A megye születési és halálozási adatai is tükrözik a hátrányos egészségügyi helyzetet. 1870-ben az ezer lakosra jutó születési arány Csanád megyében 52,8 ezrelék. Ez jóval túlhaladta az országos átlagot, mivel az csak 43 ezrelék volt. 1870-ben az ezer lakosra! utó halálozási arány 34,7 ezrelék. Ez megfelelt az országos halálozási átlagnak (34—35 ezrelék). A halálozásoknak a korosztályon belöli jellemző megoszlása 1870-ben a magas csecsemő és gyermekhalandóságot mutatja. Az egy éven alóli gyermekek halálozási adatait a születésekhez viszonyítva, minden negyedik született gyermek meghalt. 49 CsmL Biz. 313/1867. jkv. CsmL Biz. ir. 3001/1869. Magyarország története 1848—1890. Bp. 1979. 1128—1129. old. 50 CsmL Csanád megye alispánjának iratai 3239/1871. Maros, 1871. szeptember 17. CsmL Biz. 2193/1869. jkv. Év: Születések száma: Halálozások száma. 1867 4186 4048 1868 4890 3410 1869 4822 2756 1870 5064 3332 Halálozások megoszlása korosztályonként: Éves korig 1868-ban 1870-ben 1 1137 1392 1—5 837 491 5—10 200 171 10—20 227 216 20—30 203 182 30—40 162 193 40—50 173 155 50— 471 532 182
