Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

fizetését azon a címen kapta. A palotai és battonyai járás árvaügyeinek vezetését az újonnan kinevezett palotai szolgabíróra ruházta, akinek továbbra is rendelkezésére állt a 2 írnok.253 1864. február 1-től megszüntette a palotai (palotai és battonyai járás) és a makói (makói és nagylaki járás) gyámszolgabíróságot; a járási szolgabírók mellé 1—1 napidíjas írnokot nevezett ki az árvaügyek vitelére.254 Ez azonban nem bizonyult hatékonynak az árvaügyek intézésére, s ezért április 15-től újból felállította a 2 gyámi szolgabíróságot, melyek lényegében 1871-ig működtek.255 1862—1867 között folytatódott az úrbéri ügyek rendezése, több községben tartottak népgyűlést az úrbéri egyezségek megkötése vagy a legeló'felosztás kérdésé­ben, pl. Nagylakon,256 Apátfalván,257 Battonyán, 258 Palotán,259 Sajtényban.260 Időszakunkban folytatódott a postahálózat kiépülése is. Posta kiadó állomás létesült Palotán,261 Sajtényban, 262 Mezőkovácsházán.263 Sajtényban új községházát építettek 1863-ban.264 Mezőkovácsházán 1863-ra készült el egy új iskola.265 A palotai tanító a tanítói állás elválasztását kérte a kántori állástól,266 a kövegyi pedig a jegy­zőitől.267 A népnevelés ügyére vonatkozóan sajnos nem áll rendelkezésre elég forrás, csak a battonyai és a palotai járásból maradt fenn kimutatás az iskolák állapotáról, a tanköteles gyermekek számáról. Azt megállapíthatjuk, hogy nem volt általános a gyermekek iskolába járatása, s hatástalanok maradtak a főispáni helytartó rende­letéi is. Hiába hoztak határozatot arról, hogy a birtokosság is köteles a községek költ­ségeihez hozzájárulni, nem sikerült érvényt szerezni a rendeletnek, s ezért kérték a községek a birtokosság elcsatolását a községektől,268 pl. Marczibányi Dombegy­háza.269 Több kertészközség szerződése időszakunkban járt le, általában a szerző­dések megújítását kérték, pl. Pitvaros, Apátfalva,270 Kovácsháza,271 s az engedélyt elnyerték. Régóta húzódott a megyei kórház ügye is. Több alapítvány, adakozás állt már rendelkezésre időszakunkban, 1865-ben végre fel is épült Makón.272 A költségvetés tárgyalásánál már említettük, hogy a Helytartótanács csökken­tette az orvosok és bábák számát is, a főispáni helytartó ezért a megyei főorvost uta­sította, a községeket nyerje meg járuljanak hozzá ezen állások betöltéséhez.273 253 Csm. f. htó. 565/1863. ein. sz. 261 Uo. 10/1864. ein. sz. 256 Csm. al. 2000/1864. sz. 256 Uo. 915, 1090/1862. sz. 257 Uo. 1338/1862., 3038, 3309, 4294/1863; 3589/1864. sz. 258 Uo. 1065/1863. sz. 252 Uo. 2022/1862. sz. 260 Uo. 3169, 3291/1863. sz. 261 Uo. 666/1862. sz. 262 Uo. 803/1862. sz. 263 Uo. 4401/1864. sz. 264 Uo. 2322/1863. sz. 265 Csm. f. htó, 144/1863. ein. sz. 268 Csm. al. 245/1862. sz. 267 Uo. 249/1862. sz. 268 Uo. 1313/1862. sz. 262 Uo. 701/1862. sz. 272 Csm. f. htó. 274/1862. ein. sz. 271 Csm. al. 5353/1864. sz. 272 Csm. f. htó. 59/1865. ein. sz. 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom