Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

1863-ban Csongrád megyében is nagy ínség lépett fel. Csörgeő Inségi Segélyező Bizottmányt állított fel, a megyei tisztviselőkön kívül 70 fő részvételével; ezt a létszámot a Helytartótanács soknak tartotta.274 Csörgeő az ínség hatására megtiltotta a gabona kivitelét a megyéből.275 A Wiener Kauffmanhalle című hírlapban ezért Csörgeőt megtámadták.276 Erre ő ugyanott kívánt reagálni, de a kancellária közölte, hogy a gabonakivitel szabályozása nem megyei hatáskör, udvari rendelet egyébként is megszüntette a gabonakiviteli tilalmat, nincs szükség hírlapi vitára.277

Az ínség ügyében megyei értekezletet tartottak, melyen részt vettek a megye birtokosai s az értelmiség is. A központi Segélyező Bizottmány helyett 2 járási inségi bizottmányt állított fel a főispáni helytartó, a Helytartótanács azonban ragaszkodott a megyei központi bizottmány létéhez. A két járási bizottmány csak mint albizottmány folytathatta működését. Azért is nemtetszését fejezte ki a helytartó, mert a bizottmány tagjait választották.278

Csörgeő elrendelte, hogy a járási szolgabírók gyűjtsenek pénzt és élelmiszereket. Kimutatást kellett készíteni a gabona készletekről. Kérte a Helytartótanácsot, biztosítson kölcsönt a gabonaszükségletek beszerzésére, létesítsen közmunkákat.279

Az ínséggel kapcsolatban felmerült Csanád megyében a Dunai fejedelemségekbe való kivándorlás gondolata is. Nagylakon úgy hallotta a lakosság, hogy Oláhországban ingyen földeket osztanak ki, ezért 2 küldöttet választottak, derítsék ki, mi igaz a hírből. Nagylakon 587-en jelentkeztek kivándorlásra, de miután bebizonyosodott, hogy a hír valótlan, megnyugodtak.280 Ez ügy hírének elterjedése is hozzájárult, hogy az inségi munkák elkezdődjenek.281

Az ínség következtében a megyében skorbut járvány terjedt el, itt is megbosszulta magát a Helytartótanács korábbi intézkedése az orvosok számának leszállításáról.282

A Politikai Újdonságok c. fővárosi lapban egy Makóról beküldött levél kapcsán olyan tudósítás jelent meg, hogy Csanád megyében s Makón több ezren sanyarognak a szabad ég alatt, sőt az éhség többeket öngyilkosságra késztetett. A Helytartótanács kérdőre vonta ez ügyben Csörgeőt.283 A nagylaki szolgabíró ezt merő koholmánynak minősítette,284 a palotai szolgabíró is azt jelentette, hogy járásában az ínség miatt senki sem lett öngyilkos.285 A makói főszolgabíró elismerte ugyan, hogy Makón előfordult néhány öngyilkosság, de azt állította, nem az ínség miatt.286 A közmunkák megindításával, különböző adakozásokból, kölcsönökből sikerült az ínség hónapjait nagyobb áldozatok nélkül átvészelni.

Időszakunkra esik a Csanád megyei takarékpénztár létrehozása.287 Több mint 600 részvénnyel alakult; Návay Tamás 100, Nagylak, Sajtény, Apátfalva, Csanád község 60—60 részvénnyel rendelkezett. Ez lehetőséget adott Csörgeőnek, hogy a

2.3 Uo. 383/1862. ein. sz., Csm. al. 477/1863. sz.

2.4 Uo. 111/1863. ein. biz. sz.

275 Uo. 353/1863. ein. sz.

276 Uo. 105/1863. ein. biz. sz.

277 Uo. 112/1863. ein. biz. sz.

278 Uo. 121/1863. ein. biz. sz.

278 Uo. 368/1863. ein. sz.

280 Uo. 144/1863. ein. biz. sz.

281 Uo. 152/1863. ein. sz.

282 Uo. 27/1864. ein. biz. sz.

283 Uo. 106/1864. ein. biz. sz.

284 Uo. 114/1864. ein. biz. sz.

285 Uo. 117/1864. ein. biz. sz.

288 Uo. 122/1864. ein. biz. sz.

287 Uo. 689/1862. ein. sz.

161