Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
ellátó Meskó Jánost választották meg.214 Ugyanekkor betöltötték a battonyai, nagylaki, makói alorvosi és a megyei állatorvosi állást is.215 Március 6-án a községek nevében kérte a palotai szolgabíró, hogy ez a járás is kapjon alorvost.216 A bizottmány hozzájárult, pályázatot írtak ki, s májusban betöltötték az állást.217 1861-ben a Helytartótanács megszüntette a volt megyei bábák fizetését, ezért a megyei főorvos március 6-án kérte a bizottmányt, hogy a volt megyei bábákat helyezzék vissza állásaikba s fizessék őket. A bizottmány is úgy értékelte, hogy a megyei bábák állása fontos, s ezért 120 ft. fizetés mellett az eddigi bábákat a makói, nagylaki és a battonyai járásban továbbra is meghagyták, s a palotai járásba is rendszeresíteni kívántak egy bábái állást; ennek betöltéséről a főorvosnak kellett gondoskodnia. A főorvos feladatává tették, hogy az albábai állásokat is töltse be, 15 ft. fizetéssel.218 Meskó János főorvos felmérte, hogy 1848 előtt Nagylakon 2, Sajtényban 2, Batto- nyán 2, Tornyán 2, Palotán 2, Makón 6, Apátfalván 2, Csanádon 2 albába volt. Ezt a létszámot a bizottmány továbbra is fenntartandónak ítélte, sőt úgy rendelkezett, hogy a kertészközségekbe is szükséges albábai állások rendszeresítése. A főorvos feladata volt alkalmas egyénekkel betölteni az állásokat.219 Az előbbi felsorolásból kimaradt Földeák, ezért ez a község is kérte, hogy albábát tarthasson.220 Az albábai állomásokat májusra be is töltötték, Nagylakon e tekintetben is érvényesítették a nemzetiségi szempontokat, mert 3 szlovák és 2 román nyerte el az állást. Markovics Antal szeptember 30-ra rendkívüli bizottmányi ülést hívott össze, azonban közben beteg lett és helyette Sántha Sándor elnökölt. Ekkor vetették fel a rendkívüli ülések ügyét, mert Sántha bejelentette, hogy Markovics betegsége miatt az eredetileg kívánt ügyek tárgyalása elmarad, s megkérdezte, ezért előrehozzák-e az eredetileg október 7-re kiírt ülést. A bizottmány leszögezte, hogy rendkívüli ülést lehet tartani, de az állandó ülés időpontját nem lehet előrehozni, mert az előadók nincsenek kész korábban az ügyekkel. A továbbiakra nézve előírták, hogy rendkívüli ülés összehívása esetén a tárgyat is közöljék a bizottmány tagjaival.221 A bizottmányok működésének felfüggesztése miatt azonban már nem volt szükség erre a rendszabályra. A KÖZIGAZGATÁS 1861—1865 KÖZÖTT A megyei bizottmányok feloszlatása után Csanád megyébe is főispáni helytartót neveztek ki. Csörgeő Antal főispáni helytartó 1861. december 7-én érkezett a megyébe. A főispáni helytartók részére működésük alapjául ideiglenes utasítást adtak ki.222 Csörgeő Antal a megyébe való érkezése után megkapta a megyei bizottmány levelét, amelyet minden tisztviselő aláírt; Zsivora György főispán ezt a Helytartó- tanácshoz küldte fel, s a helytartó Csörgeőnek továbbította. 214 Uo. 39/1860. jkv. sz. 215 Uo. 39—43/1860. jkv. sz. 216 Uo. 319/1861. jkv. sz. 217 Uo. 634/1861. jkv. sz. 218 Uo. 318/1861. jkv. sz. 219 Uo. 518/1861. jkv. sz. 220 Uo. 519/1861. jkv. sz. 221 Uo. 1828/1861. jkv. sz. 222 A főispáni utasítás szerint a főispán vagy főispáni helytartó a Kancellária és a Helytartó- tanács alá van rendelve; a kormánynak a megye területére kirendelt legfelsőbb közigazgatási közege. Az összes közigazgatási, törvénykezési és egyenes adózási ügyeket személyes felelőssége alatt vezényli 155
