Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
Az új főispáni helytartó elsó' teendője alkalmas hivatalnokok keresése s megnyerése volt. E tekintetben meghallgatta a megyebeli egyházi s világi személyek véleményét is. A hivatalnokok kinevezése után az eskü letételét december 16-ra tűzte ki. Ez alkalomra berendelte a községek elöljáróit, a megyebeli lelkészeket pedig meghívta. Székfoglaló beszédet tartott, majd Major János lelkész üdvözölte; ezután az újonnan kinevezett első alispán, Dániel Antal mondott beszédet az új hivatalnoki gárda nevében, végül Csörgeő intézkedett az iratok átvételéről az alkotmányos szervektől.223 (A hivatalnoki kar névsorát mellékletben közöljük). A hivatalnoki kar felállítása nem volt könnyű feladat. Az alkalmas egyének nem vállaltak hivatalt, mert a megyei bizottmány 1861. évi határozata szerint a hivatalt vállalókat a megye a későbbiekben hazaárulónak tekinti. A hivatalnokok személyére vonatkozóan is érkezett helytartói utasítás: csak olyan egyéneknek adhatott megbízást a főispáni helytartó, akiktől biztosan el lehet várni, hogy a kormány rendeletéit habozás nélkül teljesítik. A hivatalnokok névsorát fel kellett terjeszteni a helytartóhoz, feltüntetve, hogy az autonóm hatóságoknál szolgálatban álltak-e?224 Csörgeő a megye első alispánjává Dániel Antalt nevezte ki; az ő személyéről külön érdeklődött a helytartó. (Miért mondott le a Csanád megyei törvényszéknél viselt ülnöki állásáról, s miért kért végkielégítést?) Csörgeő azzal indokolta, hogy a megye alkotmányos tisztikara testületileg mondott le, a már hivatkozott lemondólevelet is aláírta minden volt tisztviselő, Dániel Antal se tehetett másként; de a felajánlott első alispáni hivatalt unszolás nélkül elfogadta.225 A tisztikar fizetési besorolását szintén előírásként kapta meg a főispáni helytartó, s ezen nem változtathatott, ami később problémát jelentett.226 Az egész hivatalnoki karról kimutatást kellett felterjeszteni a helytartóhoz, feltüntetve, azelőtt ki hol teljesített szolgálatot, maga folyamodott-e állásért, önként vállalta-e el a hivatalt, vagy unszolni kellett.227 Forgách Antal 7 személy alkalmazására külön tett javaslatot, akik szerinte feltétlenül megbízhatók, s képesek hivatalt ellátni: Lonovics Károly postamester, 1849— 1851. makói szolgabíró volt, fŐpénztárnok lett; Lonovics László földbirtokos, 1849és ellenőrzi. Kinevezi a megyei tisztikart és az esküt leteteti. Amíg az új tisztviselők nincsenek kinevezve, az alkotmányos tisztviselők kötelesek ellátni hivatalukat. A főispáni helytartó fizetését az uralkodó határozza meg. Amennyiben a tisztviselők fizetését kevésnek tartja, javaslatot tehet a Helytartótanácshoz emelés végett. A megye költségvetését 6 hónapra előre készítse el, ezt a Helytartó- tanács hagyja jóvá, a kiadásokról a megyei pénztárnoknak kell elszámolnia. Háziadót vagy bármiféle újabb összeget semmi cím alatt nem lehet kivetni. Igazságszolgáltatás tekintetében az Országbírói Értekezlet által kidolgozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok érvényben maradnak. Ha a választott bírák lemondanak, a főispáni helytartó nevez ki bírákat. A megyei törvényszék ülésein a főispáni helytartó, akadályoztatása esetén egyik vagy másik alispán elnököl. Az egyenes adózásra vonatkozó ügyekben a főispáni helytartót a pénzügyi hatóságok s ezek közegei irányában ugyanazok a jogok és hatáskör illeti meg, mely a megyefőnököket megillette. Egy vagy több pénzügyi hivatalnok rendeltetik a főispáni helytartó mellé. (Ez a rendelkezés nem valósult meg.) Köteles a közcsend, rend és biztonság fenntartásáról gondoskodni. A felsőbb hatóságok rendeletéit közhírré kell tétetnie és foganatosíttatnia. A szolgabírók kötelesek minden fontosabb eseményről az alispánt, az pedig a főispáni helytartót értesíteni. Állandóan legyen tudomása a közigazgatási, törvénykezési és adóügyek menetéről, s ha szükséges, orvosolja a problémákat, vagy felettes hatóságához kell fordulnia. Tehet javaslatot a megyei bizottmány visszaállítására, ha megyéjében a helyzet erre megérett. Maga mellé főispáni titkárt fogadhat fel. Közli Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp., 1965. 94— 96. old. 223 Csm. f. htó. 90/1861. ein. sz. 224 Uo. 6/1861. ein. sz. 225 Uo. 12/1861. ein. sz. 226 Uo. 41/1861. ein. sz. 227 Uo. 56/1861. ein. sz. 156
