Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

Hofbauer Sándor makói szolgabíró irányadó útmutatást nyújtott át; azonban a képviselőtestület nem értett egyet minden pontjával, s átdolgozására küldöttséget nevezett ki.169 170 Miután az iratokat s a városi pénztárt átvették az eddig működött elöljáróktól, megállapították, hogy a pénztár üres, a tisztviseló'ket nem tudják fizetni, ezért felszólították a lakosságot városi adóhátralékaik befizetésére.171

Márciusban a telekkönyvek Gyuláról való áthozatalának kieszközlését kérték Csanád megye bizottmányától,172 azonban csak a cs. kir. Törvényszékek megszűnése után kerültek Makóra az illető' telekkönyvek. Azt is kérték a megyei bizottmánytól, ha a megyei csendlegényeket ellátták fegyverrel, a Makó város által a cs. kir. kormányzat alatt vásárolt fegyvereket szolgáltassák vissza.173

Március 27-én jelentette be Faragó Ferenc polgármester, hogy mivel Makónak rendezett tanácsa van, mint önálló törvényhatóság a törvénykezési, rendőri és gazdasági ügyekben is megkezdte működését.174 175

A rendfenntartás tekintetében visszatértek a régebbi gyakorlathoz. Az eddigi 4 lovashadnagy helyett csak kettőt tartottak meg, s visszaállították a tanyai kapitányi szolgálatot; 5 tanyai kapitányi állás felállítását határozták el, a tanyai lakosok közt szükséges rendfenntartás, adó- és közmunka-behajtás elvégzésére.176

Széchenyi István munkásságának s nagyságának elismerésére Makó város Tanácsa a Fő térnek Széchenyi tér névre változtatását határozta el.176

Ha a késői szervezés miatt később is, de Makó város is rendre csatlakozott a megyék s városok határozataihoz az 1848. évi törvények követelése, Erdély Magyar- országhoz csatolásának kérése, s a többi fontos kérdés követelésében.177 Teleki László halála miatt 2 hetes gyászt tartott a város ;178 törvénytelennek minősítették az egyenes és közvetett adókat.179

Május 4-én érkezett meg a Helytartótanács leirata, melyben elutasította Makó város kérését a rendezett tanács ügyében. Arra hivatkozott, hogy Makó 1848-ig nem volt ellátva rendezett tanáccsal, azt felállítani csak az uralkodótól nyert engedély megérkezése után lehetett volna; a januári leirat ellenére emigránsokat is beválasztottak bizottmányukba; egyébként se állhat 120-nál több tagból a képviselőtestület; mindezek miatt új választást írt elő.

Csanád megye bizottmánya válaszolt a Helytartótanácsnak, s utalt rá, hogy a rendezett tanács felállítását már 1848-ban kérték; 1849. május 1-i engedély alapján 1849. július 29-én megalakult a rendezett tanács Makón, amelyet az abszolutista kormányzat előbb megszüntetett, majd belátva, hogy ilyen nagy népességű városban szükség van rendezett tanácsra, 1858. november 1-án megyehatósági javaslatra felállították a városi tanácsot, amely 1860. december 17-én, a megyei autonómia visszaállítása miatt, lemondott. A képviselők számát jogosan állapították meg 150 főben, az 1848. évi törvény erre lehetőséget adott. Belügyminisztérium nem léte miatt ismételten a Helytartótanácsot kérték fel az uralkodói jóváhagyás megszerzésére.180

169 Uo. 276/1861. jkv. sz.

170 Uo. 93/1861. jkv. sz.

171 Uo. 96/1861. jkv. sz.

172 Uo. 103/1861. jkv. sz.

173 Uo. 121/1861. jkv. sz.

174 Uo. 128/1861. jkv. sz.

175 Uo. 134/1861. jkv. sz.

176 Uo. 142/1861. jkv. sz.

177 Uo. 149/1861. jkv. sz.

178 Uo. 346/1861. jkv. sz.

179 Uo. 347/1861. jkv. sz.

150