Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

Makó város 1861-ben nagyarányú házhelykiosztást tartott, s az 1849-ben szolgált Makó városbeli honvédeknek házhelyet juttatott, ekkor jött létre a Honvéd nevű városrész. Ez az esemény tudomására jutott az Ipolysági Honvéd Segélyező Egyletnek, s mint a honvédsegélyezés szép példájáért az egylet köszönetét mondott Makó város Tanácsának.180 181

Makra Imre prépost jelentette a tanácsnak, hogy nem járnak a tanulók a vasárnapi iskolába. Makó város tanácsa a népnevelés kérdését fontos feladatként kezelte, felhívta a szülőket, a gyerekeket járassák vasárnapi iskolába; azonban ennél hatékonyabb eszközként felszólította a céhmestereket, hogy a vasárnapi iskola elvégzését tanúsító bizonyítvány nélkül felszabaduló levelet ne adjanak az inasoknak.182

A katonai elszállásolás terhének igazságosabb elosztása végett június 10-én a bizottság egy javaslatot nyújtott be. Ennek értelmében: á) azok, akik a városban laknak, de istállóikat lebontották, vagy nem is építettek, kötelesek istállót építeni, b) nem lehet a lakóházat a telektől külön eladni, s ezáltal a tanyai lakosok számát szaporítani, c) a jelenleg tanyán lakók is kötelesek a városban házat venni vagy zsellérházaknál istállót bérelni. Minden fertály föld után 2 hétig egy katonát tartani köteles mindenki. A tanács nem fogadta el a javaslatot, azzal az indokkal, hogy nem lehet így szétszórni a katonákat; újabb javaslat kidolgozására utasította a küldöttséget.183

A házhelykiosztások mellett másik fontos kérdés a legelőfelosztás problémája volt, amely végigkísérte az alkotmányos képviselőtestület működését, azonban az újabb és újabb fellebbezések miatt a problémát nem sikerült 1861-ben lezárni.

Nagyon súlyosan érintette az adóbehajtás Makó város lakosságát. Sok napirendi pontot tett ki az adó törvénytelennek nyilvánítása, az adóbehajtók megjelenése után a lakosság viselkedése. Július 1-én jelent meg első ízben az adóbehajtó katonaság.184

Csanád megye bizottmánya a katonaság eltávozása után a megyei háziadó beszedését sürgette. A háziadó kérdését Csanád megye bizottmányának tárgyalásakor mutattuk be.

Augusztus 6-án tárgyalta Csanád megye bizottmánya a Helytartótanács leiratát, melyben egyes makói lakosoknak a rendezett tanács elleni felfolyamodásának kivizsgálását sürgette.185

Az országos megmozdulás részeként Makó város is bizalmi szavazatot küldött Deák Ferencnek és a képviselőháznak.186

Szeptember 2-án Csanád megye bizottmánya, biztosra véve, hogy a rendezett tanács felállítását jóváhagyja a Helytartótanács, kijelentette, a megye eddig is úgy kezelte Makó város ügyét; azonban amíg törvényhozás útján nem rendezik a rendezett tanácsok és a megyei bizottmányok viszonyát, Csongrád és Békés megyéhez hasonlóan, a főszolgabíró továbbra is közvetítőként szerepeljen Makó város és a bizottmány között. Mivel törvénykezés tekintetében az Országbírói Értekezlet munkálatát az országgyűlés jóváhagyta, törvénykezési tekintetben Makó önállósága sértetlen maradt.187

Szeptember 9-én számolt be Návay Tamás, Makó országgyűlési képviselője az országgyűlés működéséről, feloszlatásáról; átnyújtotta mindkét feliratot, melyet az

180 Csm. Biz. 639/1861. jkv. sz.

181 MvT. 362/1861. jkv. sz.

182 474/1861. jkv. sz.

183 Uo. 532/1861. jkv. sz.

184 Uo. 638/1861. jkv. sz.

185 Csm. Biz. 1479—1480/1861. jkv. sz.

186 MvT. 723/1861. jkv. sz.

187 Csm. Biz. 1765/1861. jkv. sz.

151