Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)
mélyében.132 Szeptemberben a két megye már közös pénzügyi felügyelőt kapott.133 Zichy november 13-án elrendeli, hogy az adóügyi iratokat a megye küldje át Gyulára.134 A császár november 15-én hagyta jóvá a nagyváradi kerület járási beosztását. Csanád megye területéből a korábbi három járás helyett két nagyobbat szerveztek: Makói járás: Makó, Lele, Kopáncs, Földeák, Apátfalva, Csanád, Béka, Kis- és Nagykirályhegyes, Nagylak, Sajtény, Töviskes, Palota, Kövegy 14 négyzet- mérföldön 50 830 fő. Battonyai járás: Battonya, Tompa, Kovácsháza, Kaszaper, Apáca, Bánhegyes, Kunágota, Kupa, Dumiratos, Kevermes, Földvár, Dombegyháza, Kis- iratos, Vizes, Tornya, Pitvaros, Székegyháza, Tótkomlós, Mezőhegyes, Kamarás, Basarága, Sionda, Nagypereg 15,3 négyzetmérföldön 36 150 fő. Az egyesített megyék legnépesebb járása a makói lett. A definitiv rendezés során végül is nem csatolták Arad megyéhez a tervezett Csanád megyei településeket.135 December végén a nagylaki járáshoz csatolták az Arad megyei Siondát, Basará- gát és Nagypereget.136 A Csanád megye és Békés megye közötti beszögellésben fekvő Arad megyei helységeket később csatolták a gyulai járáshoz. A nagyváradi helytartósági osztály 1854. január 17-én rendelte el Békés és Csanád megye egyesítését. Nábráczkyhoz csak január 24-ig lehetett jelentéseket küldeni, utána már Gyulára az új megyefőnökhöz. A főnöki hivatalnak január 24. és február 1. között a függőben lévő ügyeket kellett elintéznie és az iratokat átadásra előkészítenie.137 138 A két megye végül 1854. február 1-én egyesült (most már közigazgatásilag is), és csak az Októberi Diploma után nyerték vissza önállóságukat. Az új járási (zömmel „vegyes”, néhány tisztán közigazgatási) szolgabírói hivatalok általában a rendelet szerinti napon, 1854. május 1-jén kezdték meg működésüket. Polner Lajos, az új makói főszolgabíró azonban már április 20—23-án átvette az iratokat és a hivatalt is, ugyanakkor beosztottjai többségével együtt megkezdte hivatali tevékenységét is. Csanád megye igazságszolgáltatása 1849—1854 A forradalom és szabadságharc bukása után a megyében az alkotmányos törvényszékek is befejezték tevékenységüket, és így a megyében egy ideig szünetelt a törvénykezés. Augusztus végétől már tevékenykedtek a járási szolgabírák és így a korábban is hatáskörükbe tartozó kisebb ügyeket intézték. Megyei törvényszék azonban akkor még nem működött a megyében, pedig az elfogott rablók feletti ítélkezés miatt 133 Eredetileg Perczel volt a neve, de mivel a név Perczel Mór által „komprommittálva” lett nevet változtatott. Szolnok megye főnöke Bonyhády Imre, Csongrádé Bonyhády István volt egy ideig. 133 CsmL CsMh. 341/1853. ein. 131 Uo. 473/1853. ein. 136 CsmL Nagylaki j. főszolgabírójának iratai 132/1854., Nagylaki járásbíróság iratai I. 10/1854.—Átnézete a nagy váradi közigazgatási területi gazgatási és bírósági fölosztásának, MOTK 1858. 53—54. old. 136 CsmL Nagylaki j. főszolgabírójának iratai 122/1854. 133 CsmL CsMh. 307/1854. 138 CsmL Cs. al. 155/1849. 85
