Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)
szükség lett volna rá. Októberben az alispán a megye bírói hatalommal való felruházását kérte a kerületi főbiztostól a rablások miatt.138 A bíróságok felállítására azonban még több mint egy hónapot várni kellett. Az olmützi birodalmi alkotmány értelmében a közigazgatást az igazságszolgáltatástól külön kellett választani, így az új rendszer fontos feladata volt egy új igazságszolgáltatási rendszer létrehozása. A „Magyarországon behozandó ideiglenes törvénykezési szerkezetet és perrendtartást” a császár november 3-án hagyta jóvá és Haynau november 10-én tette közzé.139 A rendelet szerint Magyarországon járásbíróságokat (Bezirksgericht), megyei törvényszékeket (Landesgericht), kerületi főtörvényszékeket (Districtual-Obergericht) és a legfőbb törvényszéket (Oberster Gerichtshof) kell felállítani. A járásbíróságok hatásköre a következőkre terjedt ki: polgári pereket illetően 500 pft-ig minden peres ügy, amely nem tartozott váltótörvény vagy bányajog alá; haszonbérleti szerződések felmondása, birtokháborítási perek, kártérítési ügyek, szolgálati, munka-, bér-, gondviseleti szerződésekből adódó perek; vérrokonok közötti egyszerű osztályperek; telekkönyvi ki- és betáblázási ügyek, stb. Büntető ügyekben más tulajdonának a megkárosítása, ha a kár nem érte el a 25 pft-ot, 25 pft-ig orgazdaság, verekedés, garázdálkodás, mezőrendőri kihágások esetén járt el a járásbíróság, mint minden olyan rendőri kihágás esetén, amelyekben korábban a városkapitány vagy a szolgabíró járt el. Súlyosabb ügyekben az í. osztályú járásbíróság vagy a megyei törvényszék ítélkezett. A járásbíróságoktól fellebbezni a megyei törvényszékhez lehetett, 1852. április 1-től polgári ügyekben a kerületi főtörvényszékhez. A járásbíróság személyzete: 1 járásbíró, 1 helyettes járásbíró, megfelelő segéd- személyzet. AII. osztályú járásbíróságok hatáskörét meghaladó ügyekben I. osztályú vagy társas bíróságokat (Bezirks-Collegial-Gericht) lehetett szervezni. Egy elnökből és legalább két bíróból kellett állnia, hatásköre több járásra terjedt ki. A II. osztályú járásbíróság maximum 3 hónapi, az I. osztályú 3 évi fogságot szabhatott ki. Az 1849. december 28-i igazságügyminiszteri rendelet telekkönyvezéshez kötötte az ingatlanforgalmat, és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását a járásbíróságokra ruházta. A rendeletnek 1850. március 1-én kellett volna életbe lépnie,140 de akkor még nem voltak felállítva a járásbíróságok. A megyei törvényszékek személyzete elnökből, megfelelő számú bíróból és segéd- személyzetből állt. Végzéseiket polgári ügyekben elnökből és két bíróból, a hatáskörükbe tartozó bűnügyekben pedig elnökből és négy bíróból álló tanácsokban hozták. Hozzájuk tartoztak azok az ügyek, melyek nem voltak a járásbíróságokhoz utasítva. A megyei törvényszékek ítéltek ezen kívül mint kereskedelmi törvényszékek minden kereskedelmi és váltóperben, ideértve a kereskedők csődügyeit is. A megyei törvényszék első bíróságként ítélkezett a következő bűnügyekben: pártütés, felségsértés, lázadás, hatalmaskodás, hivatali visszaélések, pénz- és okirathamisítás, vallásgyalázás, erőszakos nemi közösülés, szándékos gyilkosság, gyermekgyilkosság, súlyos testi sértés, párbaj, gyújtogatás, 300 ft-on felüli lopás, hűtlen kezelés, rablás, csalás (hamis csőd, hamis tanúzás vagy arra való felbújtás, más 300 ezüst ft-on felüli csalások), bigámia, rágalmazás stb. A megyei törvényszékek halálos ítéletet is kiszabhattak. Másodbíróságként ítélt a megyei törvényszék a járásbírósági ítéletek elleni fellebbezésekben. la» MOTK 1850. 1—23. old. 140 Uo. 1850. 8—13. old. 86
