Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)

kialakításánál nem az a fő szempont, hogy kiterjedésük és népességük egyenlő legyen hanem az, hogy a különböző nemzetiségek lehetőleg egy járásba kerüljenek.63 Az addigi négy járás helyett hármat javasolt a következő beosztással:

I. járás: Makó, Apátfalva, Földeák, Lele, Nagy-, Kiskirályhegyes, Kopáncs,

Földeák kertészség, Makói szállások 27 257 fő

II. járás: Csanád, Battonya, Tornya, Sajtény, Nagylak, Töviskes, Béka 28 696 fő

III. járás: Palota, Alberti, Ambrózi, Mednyánszkiháza (Kövegy), Nagymajláth,

Pitvaros, Apáca, Földvár, Kevermes, Dumiratos (Dombiratos), Kisiratos, Bánhidy-, Marczibányi-, Nyéki-Dombegyháza, Geőcztelep, Nagy-, Kis-, Tótkovácsháza, Kaszaper, Kovácsháza, Kupa, Iratos, Vizes, Dombegyháza, Tompa, Bánhegyes, Kunágota 19 398 fő83 84

Posonyi november 23-án küldi el véleményét a kerületi főbiztosnak, a beosztást illetően több ellenvetést tett. A tótkomlósi enklávét „mely már csakugyan ide bekebelezve lévén” Csanád megyéhez számította. Szerinte az első járás a makói lenne és Gyulai Gaál tervei szerint alakulna. A második a nagylaki lenne, azzal a különbséggel, hogy Battonya és Tornya helyett Székegyháza (Nagymajláth), Pitvaros és a hozzátartozó Alberti és Ambrózi, valamint Mezőhegyes Pereggel (Arad m.) kerülne oda. A harmadik, battonyai járáshoz tartozna Tornya, Tótkomlós és a puszták („Ezáltal a nemzetiségek egy járásban egyesítésének lehetőleg elég van téve.”).

Posonyi ésszerű indokkal támasztja alá javaslatát. Ha Battonya és Tornya Nagylakkal lenne egy járásban, akkor a járás népessége aránytalanul nagy lenne (kb. 10 000-rel több, mint a harmadik járásé). A harmadik járás — Posonyi szerint inkább Tótkomlós, mint Palota székhellyel — nagy kiterjedésű lenne. Csak ez a két helység jöhet számításba mint járási székhely, viszont mindkettő messze van az egyébként is nehezen ellenőrizhető pusztáktól. Egy ilyen járás igazgatása sok időt és pénzt igényelne. Egyik helységben sincs tiszti lak, Battonyán van, és innen a járás igazgatása is egyszerűbb lenne.65 Posonyi végül a következő járási beosztási tervet küldte fel Gyulai Gaálnak:

Makói járás: Makó, Apátfalva, Földeák, Lele, Kiskirályhegyes, Nagykirályhegyes, Kopáncs 29 446 fő

Nagylaki járás: Nagylak, Csanád, Sajtény, Palota, Béka, Töviskes, Mednyánszkiháza (Kövegy), Pitvaros, Alberti, Ambrózi, Nagymajláth (Székegyháza), Mezőhegyes, (Aradból) Pereg 27 101 fő

Battonyai járás: Battonya, Tornya, Tótkomlós, Apáca, Földvár, Kevermes, Dumiratos, Dombegyház, Kunágota-Geőcz-telep, Kovácsháza, Kupa, Vizes, Bánhegyes, Tompa, Kaszaper és (Aradból) Bodzás, Medgyes, Nagykamarás, Bánkuta, Botos, Sionda, Basarága 31 230 fő66

Gyulai Gaál figyelemre méltónak találta Posonyi javaslatait, azonban a járási beosztásnál csak néhány észrevétele érvényesült. Gyakorlatilag a főbiztos javaslata valósult meg. Az új járási beosztást 1850. január 22-én közölte Gyulai Gaál irodaigazgatója, Szabó László, aki a főbiztos távollétében intézte az ügyeket. Eszerint a járások a következők:

83 CsmL CsMb. 286/1849.

84 OLD 82, 2591(1)/1850. 88 Uo. 1451/1849.

88 Uo. 2591/1850.

73