Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Géczi Lajos: Csanád megye igazgatásának átszervezése a neoabszolutizmus első éveiben (1849–1854)
Makói járás: Makó, Földeák, Apátfalva, Palota, Kövegy, Kis- és Nagykirályhegyes, Lele, Kopáncs Nagylaki járás: Nagylak, Csanád, Béka, Mezó'hegyes, Tompa, Sajtény, Battonya, Tornya Tótkomlós járás: Tótkomlós, Pitvaros, Székegyháza, Kaszaper, Apáca, Földvár, Bánhegyes, Kunágota, Kovácsháza, Kevermes, Vizes, Dombegyháza, Kupa, Dumiratos A megszüntetendő' negyedik járás szolgabíráját és segédjét bírói minó'ségben kellett alkalmazni.67 Battonya és Tornya nemzetiségi megfontolásból végül a nagylaki járásba került, és igy a román népesség csaknem 100%-a egy járásban élt. A nemzetiségek százalékos megoszlása a megyében és a járásokban 1850-ben a következő' volt: Csanád megye Makói járás Nagylaki járás Tótkomlósi járás magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb magyar német román szerb szlovák zsidó cigány egyéb magyar német román szerb szlovák 56,8468 1,21 16,10 4,15 19,45 2,25 95,32 0,59 0,09 4,00 14,35 3,67 47,30 12,55 20,52 1,61 52,38 0,78 46,37 57,569 0,3 12,2 3,9 19,7 2,4 0,4 3,6 94.60 0,27 0,36 0,06 0,09 4,46 0,14 0,02 15,44 0,49 39,27 12,41 19.61 1,64 0,65 10,49 48,18 0,16 0,76 0,05 48,47 47 CsmLCsMh. 368/1849. 48 OLD 82, 2591/3/1850. 88 1. sz. melléklet 74
