Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

A nagyszámú csökkenés azzal magyarázható, hogy 1952 végén 4 KTSZ alakult a járásban.177

1953 folyamán is tovább folyt a tanács tömegkapcsolatainak kiszélesítése. A tanácsülés utasította a VB-t, hogy az állandó bizottságok között szervezzen tapasztalatcserét, ezzel is a bizottságok munkájának színvonalemelését akarták elérni.178 A tanácsnál a legjobban a Szociálpolitikai Állandó Bizottság végezte a munkáját. 118 aktívát kapcsoltak be a bizottság munkájába.179

1952-től érvényesült egy olyan tendencia, hogy az állandó bizottságokat konkrét feladatokkal bízzák meg. A Pénzügyi Állandó Bizottságot — belügyminiszteri rendeletre —180 bevonták a munkaerőtoborzás munkájába.181 A Mezó'gazdasági Állandó Bizottság vizsgálta meg és számolt be a Tanácsnak arról, hogy a Mezőgazdasági Osztály hogyan szerzett érvényt a minisztertanács által 1953. február 1-jén az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítése és végrehajtása tárgyában kiadott határozatnak.182

A Tanács új tömegszervezeti formaként 1953. június 1-ig felállította az egész járás területén a 10-es ház- és tanyacsoport hálózati rendszert a begyűjtés, az adóbehajtás és a mezőgazdasági munkák határidőre történő teljesítése érdekében.183 (Ez a rendszer különben a Budapesten 1952 nyarán kiépített lakóbizottsági hálózat mintájára épült fel.) A 10-es házcsoport rendszer azonban nem funkcionált megfelelően.184

Az állandó bizottságok által kiépített aktívahálózat a járás lakosságának 3 %-át ölelte fel. A VB határozata szerint ezt 7%-ra kellett felemelni. Ennek érdekében a Tanács 28 főből álló instruktori hálózatot állított fel, és a VB utasította a Titkárságot, hogy terjessze a járás területén az ún. levelezőmozgalmat az aktívahálózat növelésének érdekében.185

A VB 1953. május 7-én értékelte a Személyzeti Csoport tevékenységét és megállapítást nyert, hogy a Tanács és a községi tanácsok dolgozóinak szociális összetétele, valamint a női dolgozók aránya megfelelő, de a hatásköri lista szerinti foglalkoztatás nem kielégítő. Határozatba foglalták, hogy a nők számát a vezetőfunkciókban növelni kell és meg kell szüntetni a fluktuációt.188

Öt pontban fogalmazta meg a VB munkájának megjavítása érdekében tett intézkedéseket:

1. Szilárdítani kell a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot. Az állandó bizottságok aktívahálózatát szélesíteni kell.

2. A Tanács apparátusának pártoktatáson kell résztvenni. A tsz(cs)-k soraiból el kell távolítani az ellenséges elemeket és a munkafegyelmet minden vonalon erősíteni szükséges.

3. A VB és a járási pártbizottság együttműködését szélesebb alapokra kell helyezni.

4. Élni kell a bírálat és önbírálat fegyverével.

1,7 CsmL VB jkv. 1953. márc. 12. Az Ipari Csoport jelentése

178 CsmL Tanács jkv. 1953. jan. 17. 115—1/1953. t. sz.

179 CsmL VB jkv. 1953. febr. 5. 115—6/3/1953. vb. sz.

180 27—17/1952. BM sz. rendelet

181 CsmL VB jkv. 1953. máj. 14. A Munkaerőgazdálkodási Csoport jelentése

182 Az említett határozat: 1001/1953. MT sz; CsmL Tanács jkv. 1953. máj. 23. A Mezőgazdasági Állandó Bizottság jelentése

183 CsmL Tanács jkv. 1953. máj. 23. 115—2/1953. t. sz.

183 CsmL Tanács jkv. 1953. máj. 23. 115—2/1953. t. sz.

181 CsmL VB jkv. 1953. jún. 25. 115—26/1/1953. vb. sz.

185 CsmL VB jkv. 1953. júl. 23. 115—30/6/1953. vb. sz.

186 CsmL VB jkv. 1953. máj. 7. 115—19/3/1953. vb. sz.; A Személyzeti Csoport jelentése (A tanács belső apparátusa: 191 fő, ebből nő: 72).

296