Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

5. A Tanács nagyobb segítséget nyújtson a községi tanácsoknak.187

A járás területén ekkor már 9 községet ruháztak fel szocialista falu címmel. 30 tszcs-ből kb. 200—250 kulákot zártak ki.188 A csoportok gazdaságilag nagyon instabilok voltak. A számukra adott kedvezményeket sem használták ki megfelelő módon, ugyanis a rendelkezésükre bocsátott 2 millió forint hitelből csak 5,5%-ot használtak fel. A Mezőgazdasági Osztály feladatává tette a VB, hogy vizsgálatot folytasson le az ügyben.189

Működési és szervezeti változások (1953. jón.—1956)

Sztálin halálát követően — az SZKP KB hatására — Magyarországon is sor kerülhetett a politikai és vezetési módszerek helyesbítésére, illetőleg a hibák kiküszöbölésére irányuló kezdeményezésekre. „A magyarországi tennivalókat első ízben az MDP KV Titkárságának 1953. június 3-i ülése körvonalazta. A Titkárság állást foglalt a nagy befektetéssel járó és lassan megtérülő létesítmények megvalósításának lassítása vagy a tervekből való törlése, továbbá a termelési tervek olyan megváltoztatása mellett, hogy a fogyasztási javak mennyisége és minősége, az új lakások száma stb. lényegesen emelkedjen. Szükségesnek mondotta ki, hogy párt és államvezetésbe bevonják a felszabadulás óta felnőtt fiatal kádereket, különösen az új értelmiségieket. Szóvá tette, hogy a kormány létszáma magas, már 32 tagú (miniszterelnök, 5 minisz- elnök-helyettes, 26 szakminiszter), ezért arra kell törekedni, hogy a minisztertanács (minisztériumok összevonásával) a közeljövőben 17—18 főre csökkenjen. Végül elhatározta, hogy miniszterelnöki és a párt főtitkári tisztséget — mindkettőt Rákosi Mátyás töltötte be — személyileg ketté kell választani.”190 Ezekután került sor 1953. június 27—28-án az MDP KV ülésére. Az ülésen hozott határozat revidiálta a párt addigi gazdaságpolitikáját: csökkentette a nehézipar fejlesztésének az ütemét; a mező- gazdaságban is fokozni kellett a beruházásokat. A szocialista szektor számszerű fejlesztését lassítani kívánták és az állami gazdaságok területének további növelésének is gátat akartak vetni. Termelési segítséget kellett nyújtani az egyéni gazdálkodóknak, hogy képesek legyenek teljesíteni beadási kötelezettségüket. A határozat kimondta még, hogy meg kell szüntetni a termelési szerződések kényszerjellegét. Távlati célként továbbra is a mezőgazdaság kollektivizálását jelölték meg. Az önkéntesség elvét a termelőszövetkezetek szervezésénél minden körülmények között be kell a továbbiakban tartani és új tsz-k létesítését a földművelésügyi miniszter a jövőben csakis az illető járási tanács végrehajtó bizottságának javaslatára engedélyezze. Rendeletileg intézkedni kell a még ki nem fizetett kártérítések ügyében, amit az állam a begyűjtési kötelezettség elmulasztása miatt vetett ki. El kell engedni a hátralékot azoknál, akik az 1953. évi beszolgáltatásnak maradéktalanul eleget tesznek. 1954-től új beszolgáltatási renszert kell életbe léptetni. A kuláklistát meg kell szüntetni, de visszaszorításukról nem szabad lemondani. Javítani kell az életszínvonalat. A szolgáltató ipar fejlesztését is célként tűzte ki a határozat és ennek megfelelően a magánkisiparosoknak iparengedélyt kell adni. Minden vonalon a törvényesség helyreálh'tá187 CsmL VB jkv. 1953. máj. 28. 115—22/1/1953. vb. sz.

188 Uo. A Titkárság jelentése

188 Uo. 115—22/2/1953. vb. sz.

190 A magyar népi demokrácia története 1944—1962 Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1978. 211. (Továbbiakban: A magyar...)

297