Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
Szentesen közvetlen a felszabadulás utáni napon, október 9-én a közbiztonság megszilárdítására — mivel a városban nem volt karhatalom — a polgármester aláírásával Hirdetmény jelent meg: „Felhívom a város közönségét, hogy a fosztogatással hagyjon fel, mert akit rajta kapok, a háborús viszonyoknak megfelelő szigorú büntetésbe részesül, esetleg halállal bűnhődik. Figyelmeztetem mindazokat, akinél jogtalanul szerzett (lopott) dolgok vannak haladéktalanul szolgáltassa be a közgyűlési terembe, mert elmulasztása esetén a legszigorúbb büntetést vonja maga után”77 — fejeződik be a felhívás. A szovjet hadsereg bevonulását követően a városban október 12-én, azaz öt nap múlva 35—40 fővel a rend fenntartására megalakult a Vörös Őrség id. Karai Lajos parancsnokságával. A Vörös Őrség megalakulása után rövid időn belül 160 fővel — a Vörös Őrség beolvasztásával — felállították az új demokratikus rendőrséget, melynek rendőrszemélyzeti parancsnokául id. Karai Lajost nevezték ki, az újonnan felállított kapitányság vezetésével pedig ifj. Lakos József volt politikai nyomozati osztályvezetőt bízták meg. A közbiztonság érdekében a 160 rendőrből 70-en a szovjet katonai parancsnokság által igénybe vett raktárakat őrizték, a többi pedig egy-egy szovjet katona mellett teljesített járőrszolgálatot. A rendőrök szerény jövedelméről a város gondoskodott. Később a rendőrség kérelmére a Nemzeti Bizottság a rendőrök fizetését 300 pengőre emelte fel.78 A politikai rendészetet a rendőrség külön osztálya látta el, amelyet a koalíciós pártok — kiváltképpen a MKP — kezdeményezésére hoztak létre. A politikai osztály feladata volt az itthonmaradt vagy időközben hazatért reakciós egyének letartóztatása. Ifj. Lakos József rendőrkapitány 1945. januárjában közölte a Nemzeti Bizottsággal — ugyanis a közben megalakult Nemzeti Bizottság irányító, ellenőrző jogkörét a rendőrség működésére is kiterjesztette —, hogy Pataki Lajos volt tűzoltó parancsnokot, dr. Pataki Tamás volt városi főjegyzőt és Kovács József vasutast múltbeli politikai magatartásuk miatt letartóztatta, ellenben Gilicze Sándomé nyilas zászlóanyát idős korára való takintettel (enyhítő körülményként) csak rendőri felügyelet alá helyezte.79 A kapitányság vezetője a Nemzeti Bizottság felkérésére a bizottság február 22-i ülésén ismertette a politikai internáltak névsorát. A Nemzeti Bizottság négy egyén szabadlábra helyezése mellett foglalt állást, és huszonegy internált további fogvatartását javasolta. Ezen a napon tért haza Puskás János volt detektív is, akit a rendőrség népellenes cselekedet alapos gyanúja miatt azonnal őrizetbe vett.80 Ifj. Lakos József mint új rendőrkapitány nem sokáig állt egyedül a rendőrség élén. A Nemzeti Bizottság ugyanis kifogásolta hivatali működését, ez abból adódott, hogy a nevezett a Horthy-rendszerben a politikai nyomozati osztályt vezette, s ez késztette a bizottságot arra a lépésre, hogy a kapitány mellé 1945. január 11-el kinevezze Kovács István szentesi lakost társkapitánnyá. Az újonnan felállított rendőrségen belül az együttműködés tekintetében már a kezdeti időszakban zavarok keletkeztek. Id. Karai Lajos rendőrszemélyzeti parancsnok néhány rendőr — valószínűnek kell tartanunk, hogy a volt Vörös Őrség tagjai — aláírásával beadvánnyal folyamodott a Nemzeti Bizottsághoz, és kérte, hogy a bizottság vonja vissza azt a határozatát, amelyben a volt államrendőrség tagjait felvette az. új rendőrség sorába. Karai előadta, hogy a rendőrök között nincs meg a kellő egyetértés, a régi rendőrök lenézik az „új rendőröket”, hogy ez miben és hogyan nyilvánult meg, erre vonatkozóan nincsenek forrásaink. Azt tényként 77 CsmL SzF Szentes város polgármesterének iratai 6/1945. sz. 78 CsmL SzF Szentes város polgármesterének iratai 6/1945. sz. 79 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 12/1945. sz. 80 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 16/1945. sz. 233
