Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
kell elfogadni, hogy a régi rendőrök — ami érthető is — szakmailag fölötte álltak az új rendőröknek, s ez is bizonyos feszültséget idézhetett elő. A valódi okot azonban a politikai ellentétekben kell keresni, abban, hogy az új rendőrök a munkásmozgalom a földmunkásság régi harcosaiból kerültek ki, s éppen ebből adódóan nem voltak hajlandóak a régi rendszer fegyveres karhatalmának embereivel együtt szolgálni az új demokratikus fegyveres testületben. Id. Karai továbbá rámutatott a beadványban, hogy az új rendőrség legénysége a legkritikusabb helyzetben vette át a város közbiztonságának védelmét, amikor a régi rendőri állomány csaknem teljesen elmenekült, és ennek a nehéz feladatának „százszázalékig megfelelt az új karhatalom. A Nemzeti Bizottság e kérdést a későbbiekben oldotta meg.81 A Nemzeti Bizottság az ország felszabadításának a napján, április 4-én tartott tanácskozásán tárgyalta meg a belügyminiszter új rendelet alapján a rendőrség átszervezését. A bizottság a miniszteri rendeletnek megfelelően átiratával megkereste a polgármestert, és arra kérte, hogy az 1945. április 6-i közgyűlés elé javaslatot terjesz- szen be, hogy a képviselőtestület alakítson egy bizottságot a belügyminiszteri rendelet végrehajtására. A városi képviselőtestület pedig határozatában kimondta, hogy a képviseleti joggal felruházott összes pártok és testületek egy-egy tagot delegáljanak a rendőrség újjászervezésére megalakuló bizottságba.82 Ezt követően a Nemzeti Bizottság április 18-i ülésén tárgyalta a rendőrség átszervezésére kiküldött képviselőtestületi bizottság jelentését, és ifj. Lakos József rendőrkapitány addigi munkásságát. A vita főként ifj. Lakos József személye körül alakult ki a rendőrség átszervezése kapcsán. A vita után a bizottság határozatilag kimondta, hogy a város képviselőtestülete intézzen feliratot a belügyminiszterhez a rendőrkapitány áthelyezésére vonatkozóan annál is inkább, mivel maga ifj. Lakos is kérte a főispántól áthelyezését, egyben kimondta, hogy mindaddig, míg a rendőrkapitányi állás kérdése véglegesen meg nem oldódik — az átszervezés során leváltott Kovács István helyett — ideiglenesen behelyezi Nagy Istvánt, azzal a megbízással, hogy a rendőrkapitányi tisztséget ifj. Lakos Józseffel együttesen gyakorolják. Az állás megüresedésével pedig Nagy István szentesi lakost kell rendőrkapitánnyá kinevezni.83 Ifj. Lakos személye ellen a budapesti politikai rendőrség részéről is merült fel kifogás. A Nemzeti Bizottság 1945. április 25-i ülésére megjelent Tömpe András rendőrfőtanácsos, a BM kiküldötte, aki ismertette ebben az ügyben lefolytatott nyomozás eredményét. A nyomozás során megállapították, hogy ifj. Lakos mint volt detektív a múlt rendszerben erősen exponálta magát, s reakciós tevékenységét „még most is folytatta”, fedezte a múlt rendszer bűnöseit, és szabotálta a demokratikus rendőrség munkáját. Ezért a magatartásáért a szentesi rendőrkapitányság vezetőjét a budapesti politikai rendőrség őrizetbe vette. Tömpe András rendőrfőtanácsos a Nemzeti Bizottság ezen az ülésén kifejtette, hogy az országnak ez a része elmaradt a reakció elleni harcban, és kérte a bizottságot, hogy hasson oda, akik fasiszta érzelmüknél fogva az ország pusztulásáért felelősek, azokat szigorúan vonják felelősségre.84 Ifj. Lakos ügyének lezárása után a Nemzeti Bizottság a Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörül politikai pártok együttes részvételével megtartott pártközi értekezleten, a nemzeti kormány 1700/1945. ME. sz. rendelet 7 .§ (1) és (2) bekezdésében, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján Szentes megyei város rendőr- kapitányává Nagy István szentesi lakost nevezték ki. Az együttes ülés a városi kapitányság politikai osztályának vezetőjéül Láng Béla kommunista párti tagot, fogal81 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 13—1/1945. sz. 82 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv 52/1945. sz. 83 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 27/1945. sz. 81 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 28/1945. sz. 234
