Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
intézkedése milyen rendelet alapján történt, hangzott az átirat. Szőke Mátyás polgár- mester 23/1948. számú átiratában tájékoztatta a Nemzeti Bizottságot, hogy a nevezettek BM-engedéllyel kerültek vissza állásukba.73 Az eddigiekből is látható, hogy a Nemzeti Bizottság közigazgatási teendőkkel, ügyintézéssel nem foglalkozott. Ezekbe az ügyekbe végső esetekben avatkozott be, ha a közigazgatási apparátus intézkedései, rendelkezései esetleg a lakosság érdekeit sértették. Ezt tette a szentesi Nemzeti Bizottság amikor — Dömsödi Ferenc bizottsági tag felvetésére — október 18-án hozott határozatában helytelennek tartotta, hogy a város a tanyai lakosok Szentesen lévő lakásait igénybe veszi. Dömsödi az indítványában kifejtette, hogy ezeknek az embereknek megfelelő tanyai lakásuk ugyan van, de a városi otthonuk is szükséges számukra, mert nem tudják, mikor adódhat betegség, vagy más olyan körülmény, amely indokolttá teszi, hogy a városban levő házukba akár huzamosabb időre beköltözhessenek. Dömsödi azt javasolta, a Nemzeti Bizottság keresse meg a polgármestert, hogy a lakásrendeletet oly módon alkalmazzák, az ne sújtsa a tanyai lakosságot. A Nemzeti Bizottság fentebb említett határozata kimondta, hogy a polgármester akadályozza meg a lakáshivatali tisztviselőknek hatásköri túllépését, s az idevonatkozó rendeletet megfelelő szellemben hajtsák végre.74 Ezt követően e téren jogsértésre nem került-e sor, erről a források nem tanúskodnak. A korábbiakban már utaltunk rá, hogy a Nemzeti Bizottságok jogkörét a 14/1945. ME. sz. rendelet szabályozta, az a rendelet, amelyik tulajdonképpen életre hívta e fontos forradalmi népi szerveket, ugyanaz egyben gátolta a közigazgatási jogkörüket, nem beszélve a 1030/1945. ME. sz. rendeletről, amelyik a Nemzeti Bizottságok köz- igazgatási jogát teljesen felszámolta. Szentesen az említett törvények ellenére a források tanúbizonysága szerint a Nemzeti Bizottság közigazgatást irányító, ellenőrző jogköre a népi demokratikus forradalomban a bizottság fennállásáig meglehetően hatékony volt. A bizottságnak a közigazgatásban játszott ilyen szerepe azzal állt összefüggésben, hogy magában a Nemzeti Bizottságban a Kommunista Párt, a baloldali erők domináltak, s a két munkáspárt ebben a városban az új rend által diktált feladatok megoldásában harmonikusan működött együtt. II. AZ ÚJ DEMOKRATIKUS RENDŐRSÉG FELÁLLÍTÁSA. TÖREKVÉSEK A KÖZBIZTONSÁG MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA A felszabadult helységek az első napokban fegyveres karhatalom nélkül állottak, mivel: „A felszabadító szovjet hadsereg a harcok során megsemmisítette, vagy visszavonulásra késztette a magyar állam fegyveres erőszakszerveit, a hadsereget, csendőrséget, rendőrséget.”75 Az új demokratikus rend védelme ellenben megkövetelte a népi demokrácia karhatalmának a felállítását. Olyan karhatalomra volt szükség, amelyik jellegében, személyi összetételében különbözik a régitől. Ezt az új fegyveres karhatalmat a baloldali erők szervezkedésével, a demokratikus népmozgalom kibontakozásával párhuzamosan kellett létrehozni. Az Ideiglenes Kormány, az új Belügyminisztérium megalakulása után azonnal nekilátott a demokratikus rendőrség felállításához. A háborús viszonyok miatt ez a munka azonban nagyon lassan haladt, hosszú hónapokat vett igénybe. A rendőrség szervezéséről szóló 13/1945. számú kormányrendelet is csak 1945 májusában, az ország teljes felszabadítása után jelent meg.76 73 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 372/1948. sz. 71 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 606—1/1948. sz. 75 Balázs Béla: I. m. 91 .L. 78 Dr. Csizmadia Andor: I. m. 232
