Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
a Nemzeti Bizottságok megszüntetésére törekedett, míg a koalíció haladó erei nem akartak belenyugodni ennek az értékes intézménynek az elsorvadásában. Világosan látták, hogy a Nemzeti Bizottságokat a forradalom továbbfejlesztése érdekében nem felszámolni, hanem regenerálni kell.40 Szentesen a Nemzeti Bizottság az 1946-os évben elsó' tanácskozását február 9-én tartotta a következő összetételben: „Erdei Mihály — Vajda Imre polgármesterré való kinevezésével, illetve nem sokkal előtte Erdei lett a bizottság elnöke —, Mikecz János, Szőke Ferenc, Farmasi Imre, Kispál Sándor, dr. Barta Antal, Kürtösi Károly, Nagy Mihály, dr. Purjesz János és Virág Antal.” Erdei az év első ülésén rámutatott, hogy a „nemzeti bizottság működése a jelek szerint alábbhagyott. A bizottsági tagoknak érdeklődése a nemzeti bizottsággal szemben nem kielégítő. ... Bár a nemzeti bizottság munkája elsőrangú fontossággal bír és amikor a pártok koalíciós kormányt alakítanak, addig minden körülmények között nélkülözhetetlen.”41 Az, hogy Szentesen a Nemzeti Bizottság munkája hanyatlott, ez a pillanatnyi hanyatlás itt is a 45-ös választások után kialakult politikai helyzettel, a koalíción belüli ellentétek mélyülésével magyarázható. Az tény, hogy Szentesen is a kisgazdapárt könyvelhette el a legnagyobb választási sikert, 10 966-an szavaztak rá, viszont a két munkáspárt a szavazatok 55,8%-át kapta meg, maga a Kommunista Párt a szavazatok 31,3%-át tudhatta magáénak, a 30-as számú szavazókörzetben pedig abszolút győzelmet aratott.42 A munkáspártokra leadott szavazatok aránya tehát lényegesen jobb volt az országos átlagnál, ami azt eredményezte, hogy a baloldali erők rövidesen úrrá tudtak lenni a Nemzeti Bizottságon belül jelentkező problémák felett. A felmerült nehézségek leküzdésére Kürtösi Károly bizottsági tag azt javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság egy meghatározott napon tartsa üléseit, s tagjainak megjelenését tegye kötelezővé, mivel „a nemzeti bizottság Szentes város egész társadalmát képviseli, úgyszintén a demokratikus pártokat és munkája csak akkor lehet eredményes, ha a tagok határozat képes számban vesznek részt az üléseken.” A bizottság az indítványt elfogadva akként határozott, hogy az üléseket 24 órával a megtartás előtt az újságban meghirdeti, s ezenkívül erről a pártoknak is meghívókat fog kiküldeni.43 A május 18-i ülésen ismét napirendre került a bizottság munkájának a fontossága, annak értékelése. Megállapították, hogy a Nemzeti Bizottság hivatása magaslatán áll, ellenőrzi, hogy a város közigazgatása a kormány rendelkezéseit végrehajtja-e, őrködik a Függetlenségi Frontban tömörült pártok egységén, küzd a politikai célkitűzéseik megvalósulásáért, s a bizottság tagjai az egyes ügyek elbírálásánál szem előtt tartják nemcsak a koalíciós pártok, hanem az egyes egyének érdekeit is, tehát további működése a rosszindulatú egyének véleménye ellenére feltétlenül szükséges.44 A Nemzeti Bizottság személyi összetételében közben változás következett be. A Szentesi Újság március 17-i számában olvasható, hogy a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete a Nemzeti Bizottságba Mikecz János és Borbás Lajos helyett Vecseri Bálintot, valamint Oltyán Lászlót delegálja.45 A Kommunista Párt részéről történő személyi változtatás, hogy a pártot a titkár is képviselte a bizottságban, minden bizonnyal a koalíción belül a népi demokratikus átalakulás során jelentkező politikai viszonyok éleződésével állt összefüggésben. A Független Kisgazda Párt pedig 1947 júliusában jelentette be a Nemzeti Bizottságnak, hogy a választások idejére 40 Dr. Czizmadia Andor: I. m. 41 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 68/1946. sz. 43 Magyar Alföld, 1945. november 6. sz. 43 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 68/1946. sz. 44 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 170/1946. sz. 45 Szentesi Újság, 1946. március 17. sz. 224
