Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
s az azzal kapcsolatos munkák végzésére a bizottságba Aradi Pál és Pardi Ferenc párttagokat küldi be. Erdei Mihály a bizottság július 26-i értekezletén indítványozta, hogy tárgyalják meg a kisgazdapárt átiratát, és kifejtette, hogy minden pártnak joga van a Nemzeti Bizottságba tagokat küldeni, mert a pártok koalíciós munkája és összefogása ezt megköveteli. Azonban kifogásolta Aradi Pál küldetését, mert cselekményei miatt éppen a Nemzeti Bizottság tett feljelentést ellene a Független Kisgazda Párt Országos Főtitkárának, és az Országos Nemzeti Bizottság Elnökségének. Erdei bejelentette, hogy a feljelentés nyomán a nevezett ellen vizsgálatot indítottak, és az még nincs befejezve, ezért az kérte: “addig, amig az ügy befejezést nem nyer Aradi Pál ne vegyen részt a bizottsági üléseken.” A Nemzeti Bizottság szavazat- többséggel hozott határozatában kimondta, hogy Aradi Pált nem fogadja el, de azokat a személyeket sem, akiket Aradival egy időben jelentett fel.46 Arról forrás nem áll rendelkezésünkre, hogy Aradi és társai ellen konkrétan miért történt feljelentés. Feltehetően részben azért, mert már a választások előkészületei előtt intenzívebben vádaskodtak a baloldal, főleg a Kommunista Párt politikája ellen, s a bizottságon belül is az ellentéteket szították, ennek a Nemzeti Bizottság viszont elejét akarta venni. Másrészt az is elképzelhető, hogy a baloldali erők élükön a Kommunista Párttal a jobboldal minden ellenvetésére radikális eszközök alkalmazásához folyamodtak, és azt ez esetben a Nemzeti Bizottságon keresztül érvényesítették. Erre a Független Kisgazda Párt a november 1-i nemzeti bizottsági ülésre Döm- södi Józsefet és Gránicz Etelkát delegálta, akik az elkövetkezendő időkben pártjukat képviselték. Dömsödi az első alkalommal kifejtette, hogy nehéz feladatnak bizonyul megbízatásuk, de elfogadták, mert Erdei Mihály személye biztosíték arra, hogy munkájukban támogatni fogja őket. tobábbá kijelentette, hogy a jobboldali reakció ellen együtt akarnak harcolni a Nemzeti Bizottság többi tagjával. Erdei válaszában kiemelte, örömmel veszi tudomásul, hogy a Független Kisgazda Párt olyan emberekkel képviselteti magát a bizottságban, akik valóban a parasztemberek érdekeit szolgálják.47 Dömsödi kijelentéséből azt a konzekvenciát vonhatjuk le, hogy magában a kisgazda- párt politikájában — a helyi baloldali erők kemény fellépésére — változás következett be, azaz hogy párton belül a pozitívabb irányzat kerekedett felül, vagy legalábbis a pártnak az elkövetkezendőkben nem állt szándékában a helyi baloldai erőkkel szembehelyezkedni. Időközben 1946. április 19-én a városi Nemzeti Bizottság mellett megalakult Csongrád vármegye Nemzeti Bizottsága is. Az alakuló ülésen az alant felsorolt bizottsági tagok jelentek meg: Erdei Mihály, Halustyik Mihály, Szőke Ferenc, Szőke Mátyás, Aradi Pál, Pardi Ferenc, dr. Mátéífy Benjamin, Virágos Antal, Kispál Sándor, Székely Antal, Hajdú János, Szalma János és Batka Imre mint jegyzőkönyv- vezető. Erdei Mihály mint a város Nemzeti Bizottságának elnöke ismertette a megyei bizottság létrehozásának szükségességét. Ezt követően titkos választással Szőke Ferenc személyében megválasztották a megyei bizottság elnökét, alelnökké pedig Erdei Mihályt, a bizottság titkárául dr. Kunszeri Bélát nevezték ki.48 A bizottság összetétele azt mutatja, hogy a közvetlen vezetés megyei szinten is a munkáspártok kezébe került. A megyei bizottság mindjárt az alakuló ülésen foglalkozott a megye területén működő nemzeti bizottságok helyzetével. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a vidéki bizottságok úgyszólván minden szabály nélkül működnek, és nem tud- 16 225 16 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 90/1947. sz. 47 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 132/1947. sz. 48 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 135/1946. sz.
