Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)

A nemességszerző Pálról tudjuk, hogy 1708/9-ben tiszttartóként dolgozott Bezegh Éva Nógrád megyei birtokán. 1710-ben hűségesküt tett Pálffy János főparancsnok előtt és csatlakozott a császári hadakhoz. 1711-ben már a nagyváradi őrség őrnagya. Haditetteiért I. József nemességet és címert adományozott neki.32 Megnyílt a lehetőség a birtokszerzés, a nemesi társadalomba kerülés felé. Pál azonban már nem tudott élni a lehetőséggel, 1719. szeptemberében meghalt.

Bátyja halála után Návay György inspektornak szegődött az újgazdag Paluska György Szolnok vármegyei birtokára. Mint egy későbbi levelében megemlíti „...nem conventioért, hanem egyedül böcsületem neveléséért.”33 Mit jelentett ez a valóságban? A Neoacquistica Commissio által áruba bocsátott környékbeli birtokok okleveles anyagának az összegyűjtését és a vétel lebonyolítását. így gyarapította Paluska uram Tisza menti birtokát, mígnem 1728 táján a Csanád megyei Földeákra is sor került. Návay György ekkor már Heves- és Külső-Szolnok vármegyék esküdtje, járatos a fiscalitásokban. Hamarosan megszerzi a Földeákra vonatkozó okleveles anyagot.34 Mindent előkészített a vételre, Paluska György azonban „lévén a jószág a többi jó- szágtul úgyis igen távol, s magában is csekélység” lemondott a birtokszerzésről.35 Návay György számára ez nagy lehetőséget villantott fel: egy 63 adózó háztartással bíró falu és a környező 12 ezer holdas dominium megszerzését. „Paluska uram tekintetbe vévén annyi esztendőktül való ingyen szolgálatomat... ide engedte, sőt mind maga, s úgy Haller József Referendárius Urak is igen segítettek rajtam”— írja a szerencsés fordulatról később.36 A segítség pénzkölcsönzés volt, természetesen jó kamatra. A birtokszerzés kezdetben egy kissé nehezen folyt, ezért bátyjához, Návay János kanonokhoz fordult, aki a nagyváradi káptalan követeként Pozsonyban, az országgyűlésen tartózkodott. Arra kérte, hogy pozícióját kihasználva tegyen lépéseket Földeák megszerzéséért. Návay György csak magának akarta megvásárolni Földeákot. János viszont az egész família javára kívánta kieszközölni a mixta donatio-t. Éles vita után György kénytelen volt belenyugodni, hogy a kedvezményezettek közé felvegyék a néhai Pál fiát, Józsefet is.37 Ezután már gyorsan peregtek az események. Návay János 1728. december 7-én fizette ki a Földeákért járó 4500 Rhénes forintot a kamarának. A vételár az összes költségnek alig több, mint a felét tette ki: az egyéb kiadások hozzászámításával a végösszeg 8044 forintra rúgott.38

1729 februárjában kapta meg Návay János a birtok átadásáról szóló parancsot, amit sürgősen elküldött öccsének. A parancs lényegében a szegedi kamarai prefek- túra tisztjeinek szólt, hogy adják át Földeákot a családnak.39

A feudális jogban a tényleges birtokba vétel szigorú formai eljárásokat követelt. Ilyen volt a határkörüljárás és a beiktatás. A határkörüljárást 1729 márciusában végezték el. Az erről készült okmány a földeáki határ földrajzi neveinek valóságos kincsestára. A György által megszerzett régi oklevelek alapján rekonstruált határvonalat aláírásával jóváhagyta Vorstem Kristóf kamarai prefektus, Edelspacher Zsigmond provisor, hitelesítette Névery Pál váradi kanonok. A határkörüljáráson résztvett Nádasdy László főispán képviseletében Kovács Pál vikárius, Csanádi kanonok,

32 Dr. Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címeres levelei. IV. k. 358. és 808. p.

33 N. cs. L. 34. sz.

34 így például egy 1415. évi Zsigmond és egy 1448. évi Hunyadi János oklevelet.

35 N. cs. L. 34. sz.

36 N. cs. L. 38. sz.

37 N. cs. L. 17. sz. 33 N. cs. L. 19. sz. 39 N. cs. L. 17. sz.

2t