Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)
Hódmezővásárhely és Károlyi Sándor képviseletében Bodda Gábor inspector, Szeged szabad királyi város megbízásából Miller János és Lábady Ádám szenátorok, Csongrád vármegye nevében Hujem Pál komisszárius és Széplaki János táblabíró, valamint Vidakovics István Csanádi kanonok és Kökényessy András zombori plébános. Tápé falut jegyzője és egyik esküdtje képviselte.40 Návay János 1729. július 1-én kapta meg a vegyes adományról szóló diplomát.41 Ennek elkészítéséért és az ügyintézésért 242 arany dukátot fizetett Tarnóczy János kancelláriai tisztviselőnek.42 Földeák adományosa a diploma szerint Návay János kanonok, a világi kedvezményezettek: testvére György és unokaöccse József.43 A földeáki beiktatást 1729. október 27-én tartották. Az újdonsült birtokosokon kívül meghívást kapott a már működő szomszédos Csongrád vármegye több tisztségviselője, a Csanádi kanonokok Szegedről, a környező városok és falvak jegyzői és esküdtjei. A hitelesítést a váradi káptalan hiteleshely embere és a királyi küldött végezte. A statutio símán lezajlott, ellentmondás nem történt.44 Návay János 1730-ban bekövetkezett halála után György és a kiskorú József örökölték Földeákot. György számára ez az egész birtok használatát jelentette, mivel József része felett is gyámi felügyeletet gyakorolt. Návay György ekkor még Szolnokon lakott, vármegyei esküdtsége mellett marhákkal kereskedett.45 János halála után a földeáki jobbágyok deputációja kereste fel. Előadták, hogy készek a kamarai száz forintnál többet, esetleg ötszáz forintot is fizetni, ha nem költözik a faluba, nem alakít ki majorságot.46 György erre nemet mondott és 1730. szeptemberében már úriszéket tartott a faluban.47 Ideköltözése azonban egy évet váratott magára. A falu ellenállása — különösen egy vármegyei erőszakszervezetet nélkülöző területen — fenyegető volt számára. Ebben keresendő Návay György agilitása a vármegyeszervezet újjáterem- tése terén. 1731. április 7-én még mint Heves- és Külső-Szolnok vármegyék szolga- bírája szerepelt az első generalis congregatio jegyzőkönyvében.48 Őszre azonban elkészült földeáki kúriája és ideköltözését jelentette a vármegyének: „...declarálom az Tekintetes Nemes Vármegye előtt, mint hogy csekély Economiácskámmal ide szándékozom szállani és magamnak Curiám után szükséges szántó és kaszáló földet extin- dálni kívánván... reserválom magamnak az Száraz Éren túl való földemet minden némű apertinentiával együtt...” Ugyanezen levélben egy kérelmet is előterjesztett: „...ezen Nemes Vármegye kevés számú népeit meg szaporítani, hogy annyival is inkább a köz terhet könnyebben el viselhetnék... mely szegény emberek találnának jönni ezen nyomorult helységembe, három esztendeig való immunitiot engedni ne terheltessék...”49 A Návay család az elkövetkezendő közel kétszáz évben a legjelentősebb szerepet játszotta Csanád vármegye közigazgatásában. Az esküdttől a főispánig minden tisztséget betöltötték nemzedékei. Más nemes családokkal összefonódva alkották a nemesi önkormányzat testületéit, biztosítva nemesi előjogaikat és a kizsákmányolás formáit. 40 N. cs. L. 26. sz. 41 N. cs. L. 64. sz. és Perkönyv: 194—200. p. 42 N. cs. L. 18. sz. 43 N. cs. L. Perkönyv: 194—200. p. 44 Uo. 45 N. cs. L. 39. sz. 46 N. cs. L. 40. sz. és Perkönyv: 103. p. 47 N. cs. L. Úriszéki ítélet Návay György aláírásával. 18 CsamL. kgy. jkv. 1731. április 7. (Návay György szolgabírósága nem bizonyított.) 2. p. 49 N. cs. L. 22. sz. 22
