Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
1945 tavaszán a belügyminiszter 50—71/1945. számú rendeletében végérvényesen rögzítette a városi képviselőtestületek összetételét. A rendelet kimondta, hogy a városi önkormányzati szerveket a demokratikus frontban tömörült pártok, szervezetek küldöttei alkothatják. A rendelkezést figyelembe véve a bizottság április 27-i ülésén a következőben határozott az ideiglenes képviselőtestület átalakításáról: A szakszervezetek 19 főt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt 16—16 tagot, a Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt 13— 13 egyént küldhették a megválasztandó képviselőtestületbe.29 A város közigazgatási munkája nem volt zökkenőmentes, a Nemzeti Bizottság részéről történő hatékony felügyelet ellenére. A bizottság május 16-án megtartott tanácskozásán tűzte napirendre a közigazgatás területén felmerült mulasztások, hiányosságok felszámolásának megtárgyalását. A bizottság tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a felmerült hibákat — amelyeket konkrétan nem tárnak fel — új vezetők és új tisztviselők kinevezésével lehet megváltoztatni, s azt hangoztatták, hogy ezen a téren mielőbb rendet kell tenni. A város Nemzeti Bizottsága tehát új polgármester választása mellett döntött, e tisztség betöltésére Vajda Imrét — a bizottság első elnökét — javasolta, akit május 8-án ebben a tisztségében meg is erősítette. Másrészt a a polgármesteri állás betöltése azért is esedékessé vált, mert dr. Négyesi Imre egészségi állapotára hivatkozva május 18-án kérte hivatali felmentését, további nyugdíjazását. Szentes megyei város tisztújító széke Vajda Imrét 1945. május 22-én választotta meg a város polgármesteréül.30 dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármester 1945 decemberében elhunyt, s a város Nemzeti Bizottsága saját halottjának tekintette, érdemeit pedig jegyzőkönyvileg örökítette meg. A Nemzeti Bizottság hatásköre a kezdeti időszakban nemcsak a város közigazgatási területére korlátozódott, hanem kiterjedt a megye területére is. Ebből adódóan a bizottság január 7-én hozott határozata értelmében háromtagú bizottságot nevezett ki: Ambrus Albert, Erdei Mihály és Jószai Bálint személyében, akiket azzal bízott meg, készítsék elő a vármegyei törvényhatóság összehívását, hogy azt az alispán 1945. január 25-re közgyűlésre egybehívhassa. A bizottság itt figyelembe vette az Ideiglenes Kormánynak azt az intézkedését, hogy a megyei törvényhatósági bizottságok a régi számnak megközelítőleg egynegye- ből állhatnak. A rendelkezésből kifolyólag meghatározta, hogy a megyei törvény- hatósági bizottságban az egyes városok, községek milyen számarányban küldhetik be képviseletüket: Szentes: 24 Csongrád: 16 Kiskundorozsma: 6 Kistelek: 6 Mindszent: 6 Szegvár: 3. A kisebb falvak egy-egy taggal képviseltethették magukat.31 Ezzel az intézkedéssel a Nemzeti Bizottság megteremtette a feltételét a megyei önkormányzat munkájának 220 29 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 32/1945. sz. 30 CsmL SzF városi képviselőtestületi jegyzőkönyv (rendkívüli üléséről) 1/1945. sz. 31 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 7/1945. sz.
