Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
megindulásához is. A források az eddigiek alapján arról tájékoztatnak bennünket, hogy a Nemzeti Bizottság a közigazgatás területén Szentesen már a népi demokratikus átalakulás kezdeti periódusában nem elégedett meg a 14/1945. sz. rendeletben szabályozott hatáskörével, azaz hogy segítse elő az önkormányzati szervek átszervezését, hanem annak munkája felett szigorú, tényleges felügyeletet gyakorolt. Mivel itt a Nemzeti Bizottságon belül a Kommunista Párt szerepe domináló volt, így az a bizottságon keresztül érvényesítette politikai befolyását, irányítását a város közigazgatásában. A VÁROS TISZTVISELŐK IGAZOLTATÁSA Az Ideiglenes Kormány hivatalba lépését követő néhány napon belül az ország- gyűlés által elfogadott programnak megfelelően kibocsátotta a közalkalmazottak igazolásáról szóló 15/1945. ME. számú rendeletét, amelyet január 19-én követett a 77/1945. ME. számú rendelet. A rendeletek azt a helyes célkitűzést tartalmazták, hogy alkalmazásuk folytán csak olyan emberek kerüljenek be, illetve maradjanak a közigazgatási apparátusba, akik alkalmasak arra, hogy az új társadalmi rendszerben közszolgálatot teljesítsenek. A rendelkezések azonban számos olyan rést hagytak, melyek lehetővé tették a nem- kívánatos elemek további működését. így például nem körvonalazták pontosan azoknak a cselekedeteknek a körét, amit az igazolásnál figyelembe kellett venni. A törvények értelmében az Igazoló Bizottságot a Magyar Függetlenségi Front öt politikai pártjainak kinevezett képviselőiből, két behívott tagból, az illető munkahely képviselőjéből és egy jogász szakértőből kellett összeállítani.32 Szentesen január 15-re a következő pártok és szervezetek jelöltei kerültek az Igazoló Bizottságba: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda Párt, Szabadelvű Demokrata Párt, Szakszervezetek Titkársága és maga a Közalkalmazottak Szakszervezete. Az Igazoló Bizottság megalakítására 1945. január 18-án került sor, ekkor három bizottság alakult az alábbi összetételben: 1 2. 3. MKP Végső Sándor Tirpák Mihály Szabó István SZDP Szőke Ferenc Solti László Boros Imre Szaksz. Pólya Lajos Gyenes Péter Török János FKP Kiss P. Sándor Aradi Pál Négyesi Imre SZEDP Krausz György Gellért Sándor Dömsödi Ferenc A bizottság tagjain kívül pártonként két-két póttagot is választottak.33 A fentiek során már utaltunk arra, hogy a kiadott rendeletek sok kibúvót, lehetőséget adtak a nemkívánatos egyének további közszolgálatára. A szentesi Magyar Alföld című lap 1945 márciusában aggódva írja: „Széles mentőakció bontakozott ki a jó pajtások és érdektársak tisztára mosására.” A cikk majd méltatja az Igazoló Bizottság munkájának fontosságát, és felhívja a figyelmet a lazaságok veszélyére. 32 Dr. Csizmadia Andor: A Nemzeti bizottságok állami tevékenysége (1944—1949) Bp. 1968. 33 Dr. Takács EDrr: I. m. 221
