Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
Ezekben a napokban Szentesen járt Vas Zoltán is, aki mint instruktor és összekötő nyújtott segítséget a Kommunista Párt helyi szervezetének a megszervezéséhez. A Magyar Kommunista Párt szentesi szervezete 1944. október 12-én a volt Gazdasági Egyesület székházában alakult meg. A párt első titkárául Vecseri Bálint kubikost, helyetteséül pedig Mikecz János építőipari munkást választották meg. Hat nappal a párt megalakulása után, október 18-án megjelent a Magyar Népakarat című helyi kommunista lap Schiffer Armand újságíró szerkesztésében. A lap első számának első oldalán tudatta a lakossággal a Kommunista Párt megalakulását, és „társadalmi osztály különbség nélkül” mindenkit felhív, hogy iratkozzék be a pártba.6 A fenti forrás arról tájékoztat bennünket, hogy az MKP szentesi szervezete a népi demokratikus forradalom kezdeti szakaszában szélesre tárta kapuit a tömegek előtt, hogy tagjainak létszámát növelje. A koalíciós pártok közül Szentesen is az MKP — kilépve az illegalitásból — állt elsőnek talpra, és vállalta a kezdeményező szerepet az új demokratikus élet kibontakoztatásában. Kezdeményezésére került sor október 9-én, 10-én a háborús nyomok eltakarítására, minek következtében a háborús kép helyébe a békés rend képe lépett. A Kommunista Párt tette meg az első lépéseket annak érdekében, hogy a Vörös Őrség id. Karai Lajos vezetésével megalakuljon a rend fenntartására, és október 9-én dr. Négyesi Imre nyugalmazott polgármester funkcióba lépésével a városi közigazgatási apparátus működését megkezdje. A Komminusta Párt támogatásával szerveződött újjá a Szociáldemokrata Párt szentesi csoportja. 1944. december 6-án jelent meg a helyi Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának a felhívása, melyben közölte, hogy a pártszervezet újból megkezdte működését. Első nagyobb megmozdulását 1945. január 7-én a Tóth József színházteremben megrendezett nagygyűlésén tartotta, ahol Szőke Ferenc pártelnök bejelentette: „1919 óta ma van az első alkalom, hogy a párt nyíltan ülésezhet.” Az SZDP programjában a szocialista társadalom felépítését tűzte ki célul, amelyet a többi demokratikus pártokkal összhangban szándékozott megvalósítani. A demokratikus átalakulás elősegítése végett a két munkáspárt 1945 februárjában összekötő bizottságot hozott létre, hogy állásfoglalásaikat egyeztessék a felmerülő kérdésekben, a gyakorlati intézkedések végrehajtásában. Szentesen a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt vezetői február 12-én tartották meg az első közös értekezletüket, ahol egységes határozat született a két párt együttműködésére. A munkáspártoknak ez az egységfrontja Szentesen is megnövelte a munkásosztály bizalmát, saját erejébe vetett hitét, hogy az újjáépítésben a vezető szerepet betölthesse. A Független Kisgazda Párt is erre az időre már zászlót bontott a városban. A párt Szentesen is a gazdag parasztság mellett a különféle paraszti rétegek körében igyekezett minél nagyobb tömegbázist szerezni magának. Ebben az igyekezetében időnként túllőtt a célon. A szentesi tanyavilágban például a parasztság körében úgy igyekezett híveket toborozni, hogy a munkáspártok ellen vádaskodott. Erre a Kommunista Párt a Magyar Alföld 1945. február 15-i számában felszólította Fekete Imre kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselőt, hogy „söprögessen a maga háza előtt, és ahelyett, hogy összeférhetetlenséget képzel a pártok között, saját képzelete helyett ügyeljen... arra, hogy a tanyavilágban mindenki a pártok békéjén dolgozzon.” A Szentesi Lap 1945. január 23-án közölte a város lakosságával, hogy megalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete. Január 21-én a volt Kisgazda Szövetség tagjai Becsei Dezső indítványára a Nemzeti Parasztpártba tömörültek. A parasztpárt alakuló gyűlésén a helyi Kommunista Párt részéről Vecseri Bálint, Kádár Sándor, • Uo. 2J3
