Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
Mikecz János és Végső Sándor jelentek meg. A Kommunista Párt megjelent tagjai örömüket fejezték ki, hogy a parasztság megértette az idők szavát, és megalakította a politikai érdekeit képviselő pártját. Ezt követően a szegényparasztság pártja Székely Antal elnöklete alatt megkezdte működését a Petőfi utcai székházában.7 8 A szakszervezeteknek nagy múltja van Szentesen. A legnagyobb súllyal a földmunkás szakszervezet, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja rendelkezett. Ez abban leli magyarázatát, hogy a városban a legnagyobb létszámmal a földmunkásság legöntudatosabb, politikailag a legképzettebb rétege, a kubikosság alkotta sorait. A Kommunista Párt helyi szervezete a város felszabadítása után nagy erővel látott a szakszervezetek szervezéséhez, aminek következtében néhány hét leforgása alatt 1000 főre emelkedett a szentesi földmunkás szakszervezet létszáma. A Földmunkás Szövetség kerületi értekezletére 1945. március 11-én került sor, amelyen az alábbi határozatot hozták: „1. A mozgalom decentralizálása, vidékenként földmunkás titkárságok létrehozása. 1. A központnak fizetendő járulék összege csak 30%. 3. A tagdíj egyelőre marad 1 P. 4. Az alapszabályból csak részek hagyandók ki, amelyek az új munkásmozgalom szempontjából kifogásolhatók. 5. Amíg az Országos Szövetség központi vezetősége meg nem alakul, Szentes mint ideiglenes központ intézi az ügyeket, egyúttal közvetítő a vidéki szakszervezetek között.” A nagygyűlést ismertető sajtó külön kiemelte az ott elhangzottakból, hogy .....teljesen f el kell számolni a múltat. Nem lehetséges, az hogy a földmunkás szakszervezet ne hallassa hangját az ország és saját sorsának intézésében.” A többi szakszervezetek közül az egyik legkorábbi az Élelmezési Munkások Szakszervezete volt. Ez a munkásvédelmi szervezet már 1944. december 8-án tartott vezetőségi ülésén a molnárok legkisebb munkabérének megállapítását tárgyalta. A Faipari Munkások Szakszervezete december 12-én alakult meg 60 taggal, december 17-én ezt követte a Nyomdászok Szakszervezetének megalakulása. A Ruházati Munkások Szakszervezetének alakuló közgyűlése 1945. január 5-én zajlott le, ahol megjelentek a Magyar Kommunista Párt helyi küldöttei, akik felszólalásaikban a munkásság szervezetbe tömörülésének fontosságát, jelentőségét méltatták. A Szakszervezeti Titkárság 1945. április 18-i jelentéséből megállapítható, hogy Szentesen erre az időre 18 különféle szakszervezet alakult meg, s tagjainak létszáma 3898 főt tett ki, de ezzel még nem záródott le a szerveződés. Április 15-én hozták létre a Csongrád Megyei Orvosok Szakszervezetét, majd április 22-én a Mérnökök és Technikus Szakszervezetét, és végül a Magán Tisztviselők és Alkalmazottak is megalakították szakszervezetüket. 1945 május végére Szentesen már 21 különböző szak- szervezet működött. Ezek a szakszervezetek a közös érdekképviselet végett egy 36 tagból álló bizottságot alakítottak, amely Szakmaközi Bizottságnak tekinthető. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének helyi csoportja 300 nővel 1944. december 11-én jött létre. Az alakuló ülésen megjelent Erdei Mihály, a Szakszervezeti Bizottság titkára is, s felszólalásában felhívta a nőszervezet figyelmét, hogy legfőbb feladatai közé tartozik megakadályozni a munkásnőknek a munkadókkal szembeni kiszolgáltatottságát, és harcolni a proletárgyerekek jobb életkörülményeinek kialakításáért. Az MNDSZ újonnan megválasztott elnöke, Patai Szabó Sándorné válaszában 7 Uo. 8 Uo. 214
