Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
D UN AI JÓZSEFNÉ A CSANÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A KIEGYEZÉS UTÁN CSANÁD MEGYE BIZOTTMÁNYA 1867—1871 A kiegyezés alapján kiépülő dualista államszervezetben Magyarországon is visszaállították és megszilárdították az alkotmányos polgári állam alapvető intézményeit (parlament, miniszteriális felelős kormány).1 Az abszolutizmus alatt a megyék jórészt csak területi közigazgatási egységként maradtak fenn. A kiegyezés utáni polgári államszervezet kialakításának egyik legfontosabb kérdése és feladata a közép- és alsó fokú közigazgatási rendszer formálása, a megyerendszernek a parlamentális felelős kormányzattal való összeegyeztetése volt.2 A törvényhatósági közigazgatás 1867 utáni újjászervezése két fázisban valósult meg. Az első időszak az országgyűlés 1867. március 8-án, illetve 11-én a köztörvényhatóságok visszaállítása tárgyában meghozott határozatán alapult és az 1870—72 közötti években alkotott közigazgatási törvények végrehajtásáig terjedt, azonban „a közigazgatás végleges megszervezése az 1870—72-es években meghozott kódexre épült”.3 I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGOK VISSZAÁLLÍTÁSA 1867 UTÁN Az 1867. március 8-án, illetve 11-én kelt említett határozatok a köztörvényhatóságok önkormányzati jogainak visszaállításáról és a jogok gyakorlásának szervezetéről, a megyei bizottmányok megalakításáról és működéséről rendelkeztek. A megyei önkormányzatok újraszervezése az 1848. évi törvényeken nyugodott, ugyanakkor az 1848. évi törvényeket már nem lehetett változatlanul végrehajtani, a megyéknek ugyanis nem volt meg az a joguk, hogy a megyei bizottmányok tagjait újra választhassák, sőt még az elhalt vagy kilépett tagok pótlása sem volt rendre megengedett. A minisztérium felhatalmazást kért az országgyűléstől, hogy az 1848. évi törvénytől eltérve az 1860/61. évben alakított bizottmányoknak még élő tagjait hívathassa össze, s ezek gyakorolják a megyék végleges rendezéséig azokat a jogokat, melyeket az 1848. évi 16. törvénycikk a megyei bizottmányokra ruházott. A kormány ezzel kívánta biztosítani az 1867-es bizottmányok megbízható társadalmi bázisát. Az 1860/61. évi megyei bizottmányok tagjainak többségét a földbirtokosok és a 1 Magyarország története 1848—1890. Bp., 1979. 784—791. old. * Uo. 834—835. old. * Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp. 1976. 15. old. 171
