Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

uralkodóhoz intézett az országgyűlés. Kérte a képviseló'testületet, továbbra is ragaszkodjon az 1848. évi törvényekhez, az ősi alkotmányhoz az ezután következő időszakban is. Határozatba foglalta a tanács, míg erőszakkal fel nem oszlatják, amíg az ősi törvények szerint működhetnek, folytatják tevékenységüket.188 Ugyanekkor adtak utasítást az országgyűlési iratok s naplók megszerzésére a város levéltára részére.189

Rendkívüli közgyűlést hívtak össze szeptember 26-ra, mert az adóhivatal ismét követelte a fejedelmi adó beszedését, október 1-től a katonai behajtást helyezte kilátásba.190 Megismételték a már korábban elfogadott határozatot, miszerint erőszaknak nem szegülnek ellent, azokat a lakosokat, akik be akarják fizetni az adót, ebben nem akadályozzák, de segítséget nem nyújtanak, s önként nem szolgáltatnak be adót.

Október 10-én az alispán felszólítását kapta meg a tanács, melyben a megyei szükségletek fedezésére szolgáló adó önkéntes befizetésére hívta fel a lakosságot, mert a megyei tisztviselők a kormánytól nem fogadnak el pénzt, nehogy a tisztviselők nem fizethetése vezessen a megyei bizottmány feloszlásához.191

Október 17-én azonban megjelent a katonaság. A városi pénztárba erőszakkal hatoltak be, a polgármesternél 15 katonát szállásoltak el. Ezután is rendre írásba foglalták a törvénytelen adó beszedését végző katonaság tetteit.192 Novemberben még egy század dzsidás katonát is Makóra irányítottak, ezek beszállásolásával tovább fokozva a város terheit.193 November 11-én, az alkotmányos élet felfüggesztése miatt mondott le Faragó Ferenc polgármester és a képviselőtestület. A tanács az új hivatalnokok kinevezéséig tovább intézte az ügyeket.194

A KÖZIGAZGATÁS 1860—1861-BEN

Az uralkodó és a kormány képviselője a megyékben a főispán volt. Egyszemély- ben tartozott felelősséggel mindenért, ami a megyében történt. Gondoskodnia kellett arról, hogy az uralkodó és a kormány rendeletéi ismertté váljanak a megyében, és azokat végre is hajtsák. Ő volt a felelős azért, hogy a törvényeket megtartsák, a megye önigazgatása a törvényes keretek között működjön. 1860-ban ezért adták ki a főispáni utasításokat is. A főispán elnökölt a bizottmányi üléseken. A főispán azonban nem tartózkodott állandóan a megyében, ilyenkor nem vett részt az üléseken sem. Zsivora György főispán 1860. december 29-én eltávozott a megyéből, a bizottmányi üléseken felvett jegyzőkönyvek másolatait megküldette címére.195

1860-ban a megyék szervezésekor az 1848. évi XVI. törvénycikket vették alapul, amely kimondta, hogy a megye legfontosabb szerve a közgyűlés, ez választja meg az állandó bizottmányt, amely a megyei hatóságot gyakorolja. Ezzel nem állt összhangban a főispáni utasítás „előkészítő értekezletre” vonatkozó rendelkezése. Az állandó bizottmány a főispán, távollétében az alispán elnöklete alatt tartja üléseit; a megye képviseletében a kormánnyal levelez, a megyei tisztviselőkkel határozatilag rendelkezik. Csanád megye állandó bizottmányának megalakulását korábban ismertettük.

188 MvT. 868/1861. jkv. sz.

188. Uo. 870/1861. jkv. sz.

1,0 Uo. 962/1861. jkv. sz.

181 Uo. 989/1861. jkv. sz.

182 Uo. 1120/1861. jkv. sz.

183 Uo. 1127/1861. jkv. sz.

184 Uo. 1129/1861. jkv. sz.

186 Csm. Biz. 81/1860. jkv. sz.

152