Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)
hivatalomban összpontosul, — hozzám utasítandók, ill. átteendó'k.” Tapasztalataira, hivatkozva felhívta a tisztviselők figyelmét, hogy a felsőbb hatóságoktól érkező ügyekben ne csak intézkedést hozzanak, hanem ellenőrizzék annak foganatosítását is. A helyi ügyek fontossági sorrendjének megállapítását a tisztviselőkre bízta. Bejelentette viszont, hogy a jövőben 30 naponként „tiszti számadást” fog tartani. Ennek során a tisztviselőknek jelentést kell tenniök az elintézett, ill. a folyamatban lévő ügyekről A főszolgabírákat felszólította, hogy a következőkben eljárásaikról vezessenek jegyzőkönyvet. A bűnvádi eljárásra vonatkozóan elrendelte, hogy a bűnbeli vizsgálatot továbbra is a szolgabírák teljesítsék, de a vizsgálat befejeztével az iratokat juttassák e a kormánybiztosi hivatalhoz, mivel a törvénykezés már nem tartozik a hatáskörükbe.21 2. Az „IDEIGLENES KÖZIGAZGATÁSI RENDEZET” (1849 NOVEMBER — 1850 AUGUSZTUS) A Haynau és Geringer által kiépített katonai és politikai közigazgatási rendszer csak ideiglenesen állhatott fenn, elsősorban a kettő egyesített volta miatt. A szabadságharc leverését követően Bécsben nyomban hozzáláttak egy új, de a továbbra is folytatódó ostromállapotnak megfelelő közigazgatási tervezet kidolgozásához. 1849 októberére elkészült „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete”, melyet Haynau az uralkodói jóváhagyás után, október 24-én hozott nyilvánosságra. Sashegyi Oszkár megállapítása szerint „az ezekben foglalt rendelkezések és szabályok egyrészt a Magyarországon június óta kiépült új, császári-királyi közigazgatás rendszerét rögzítik, másrészt a rendszer további alakulásának irányvonalát határozzák meg.”22 Az ideiglenes közigazgatási rendezet meghatározása szerint a politikai közigazgatás orgánumai: „A Magyarországban álló hadsereg főparancsnoka, s a polgári viszonyokra nézve teljhatalmazott császári biztos. A katonai kerületi parancsnokok, s az igazgatási ügyek vitele végett oldaluk mellé rendelt miniszteri biztosok, és a kerületi főbiztosok, végre a megyei főnökök a melléjük adott járási tisztviselőkkel”.23 Az igazgatási rendezet a meglevőknél nagyobb kiterjedésű katonai kerületek felállítását írta elő, melyek 2-3 polgári kerületre osztandók. Kimondta, hogy a katonai kerületben az „igazgatás felsőbb vezetése és a végrehajtó hatalomnak képviselése a kerületi parancsnokot illeti.” Mellettük működnek az újonnan kinevezendő miniszteri biztosok, kik a kerület polgári ügyeit, elsősorban a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó politikai közigazgatási ügyeket tartják kézben. Működésükért közvetlenül a teljhatalmú császári biztosnak és a minisztériumnak tartoznak felelősséggel.24 A katonai kerületben felállított polgári kerületek politikai igazgatását kerületi főbiztosok vezetik, kerületi főispáni címmel. Ők a polgári közigazgatás körébe tartozó rendeletek végrehajtói. A kerületi főbiztosok a „felsőbb hatóságok intézkedéseit és határozatait, rendesen a katonai kerületi parancsnok útján veszik és ezekkeli levelezését is ez úton intézik.”25 26 A polgári kerületek több megyét fognak össze. Az egyes megyék politikai igazgatását a kormánybiztosok vezetik, megyei főnök címmel. A megyei főnökök hatósági terü21 CsmL (Szí) 157/1849. Szentes járás főszolgabírójának ir. 22 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár 32. o. 23 Manifesztumok — Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete (továbbiakban: ideiglenes rendezet). 2. füzet I—II. 181. o. 21 Manifesztumok — ideiglenes rendezet V—VI. 182. old. 26 Uo. IX. 183. old. 109
