Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)
A torzsalkodások miatt egy időre megakadt a megyében folyó közigazgatási szervező munka. Csanád megye tisztikarát Gyulai Gaál már augusztus 28-án kinevezte.14 A Csongrád megyei elöljáróság összeállításához azonban csak szeptember 3-a után láthatott hozzá. Az eskütételt követő napon bekérte Temesvárytól a megye ideiglenes területi beosztásával kapcsolatos javaslatait, illetve a megyei tisztikar jelöltjeinek névsorát.15 Ezek figyelembevételével szeptember 7-én kinevezte Csongrád megye ideiglenes tisztikarát, s jóváhagyta a megye közigazgatási beosztását. A kinevezett főszolgabírák és segédjeik a következők: — szegedi kerületi főszolgabíró segédesküdt — csongrádi kerületi főszolgabíró segédesküdt — vásárhelyi kerületi főszolgabíró segédesküdt — szentesi kerületi főszolgabíró segédesküdt — központi kerületi főszolgabíró segédesküdt Az egyéb megyei tisztségekre kinevezettek: — főpénztárnok Vedres János — alpénztámok Bartha Sándor — számvevő Veres Lajos — főügyész Bártfay Sándor — útibiztos Borsos Károly — katonai biztos Szeghó' János — várnagy Kamocsay László16 — Őrlősy Ferenc — Zsembery Pál — Müller János — Mihályfy Ferenc — Müller Lajos — Dosits Péter — Basa József — ifj. Dobosy Lajos — Vidovich Imre — Dosits György A létrehozott megyei szervezet ideiglenességére utal, hogy egyelőre megmaradt az alispáni tisztség, melyet továbbra is Dobosy Lajos látott el. Erre azért volt szükség, mivel Temesváry István egyszerre két megyének (Csongrád és Csanád) volt a kormánybiztosa. A Csongrád megyei ügyek vitelét — mint láttuk — Temesváry már augusztus elején Dobosyra bízta. E feladatmegosztást Gyulai Gaál kerületi főbiztos is jóváhagyta a szeptember 7-i kinevezések során, így Dobosy Lajos tovább működött. A kinevezettek személye arra vall, hogy a kerületi főbiztos változtatás nélkül elfogadta a Temesváry által előterjesztett neveket. Ismerve Temesváry 1849 augusztusától megnyilvánuló tisztépítési szempontjait, nem meglepő, hogy a Gyulai Gaál által újonnan kinevezett 18 megyei tisztviselő közül 12 volt olyan (Temesváryt nem számítom), aki 1846 áprilisában fegyveres karhatalom segítségével jutott megyei funkcióba, illetve aki az 1848 márciusában történt forradalmi változások során lett félreállítva.17 Megállapítható tehát, hogy a szabadságharc leverése után kinevezett első tisztikarral tulajdonképpen a megyei konzervatívok restaurációja valósult meg. A kinevezési okmányból kitűnik, hogy némileg módosult a szabadságharc előtt 14 CsmL (Szí) 52/1849. Megyefőnöki ir. 15 CsmL (Szí) 55/1849. Megyefőnöki ir. 14 CsmL (Szf) 71/1849. Megyefőnöki ir. 17 1848 előtt tisztséget viseltek: Dobosy Lajos másodalispán, Őrlősy Ferenc főszolgabíró, Müller János szolgabíró, Mihályfi Ferenc esküdt, Müller Lajos aljegyző, Dosits Péter szolgabíró, Basa József szolgabíró, Vidovich Imre főszolgabíró, Vedres János főpénztárnok, Bartha Sándor al- ügyész, Borsos Károly útibiztos, Kamocsay László raktárbiztos. CsmL (Szf) 197/1846. ápr, 27. Csongrád vármegye Nemesi Közgyűlési jegyzőkönyve. 107
