Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Baracs Gabriella: Az ipar és a munkásság helyzete Hódmezővásárhelyen a népi demokratikus forradalom éveiben (1944–1948)

BAR ACS GABRIELLA

AZ IPAR ÉS A MUNKÁSSÁG HELYZETE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉVEIBEN (1944—1948)

I. AZ ORSZÁGOS HELYZET RÖVID ÁTTEKINTÉSE

1. A háborús károk értékelése

A II. világháború súlyos csapást mért a magyar gazdaságra. A háború végén nagy károkat szenvedett az ország ipara, mezőgazdasága és természetesen a közlekedése is. Az ország nemzeti vagyonának kb. 40%-a elpusztult. Az ország hídállomá- nyának több mint egyharmada, a vasút 40%-a megsemmisült. Elpusztult az ország közlekedési berendezéseinek fele, így megbénult az ország közlekedése, s ez negatívan hatott a gazdasági élet normalizálására is. Károsodás érte az iparvállalatok 90%-át. Mintegy 1,2 milliárd pengő anyag- és árukészlet elveszett, illetve elpusztult. A termelőerők pusztulásánál is súlyosabb volt „a gazdaság dezorganizáltsága, a termelés hanyatlása...”1 A pusztulások következtében teljesen megbénultak a gazdaság egyes területei, emiatt az esetleg sértetlen berendezéseket más területeken sem lehetett felhasználni. Különösen súlyos volt ebben az időben a szénhiány, emiatt a megmaradt ipari berendezések üzemeltetése is nehéz vagy lehetetlen volt. Egészen minimális volt azoknak a gyáraknak, üzemeknek a száma, amelyek nagyobb károk nélkül vészelték át a háborút. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az üzemek és gyárak nagyrésze vezetés nélkül maradt. Nagyon lesújtó képet mutatott hazánk gazdasági helyzete 1944—1945-ben.

Csongrád megyében a háború, a fasiszta pusztítás más megyékhez viszonyítva lényegesen kisebb volt, mégis jelentős károkat okozott az iparban és a közlekedésben. Ez természetesen elsősorban Szegedet sújtotta. Végigbombázták a Békéscsaba— Szeged vasútvonalat, sok vasúti kocsit és mozdonyt megrongálva ezzel, s felrobbantották az algyői Tisza-hidat is. S ez már érzékenyen érintette Hódmezővásárhely közlekedését is.

Országosan megfigyelhető jelenség volt, hogy a nyersanyagok egy részét külföldre hurcolták, s emellett egy részét elrejtették. Emiatt is termelőképtelenné váltak a gyárak; városunkban például a Kokron-gyár nyersanyagának egy részét is elrejtették volt tulajdonosai. Jelentős károk érték a kisiparosokat is azzal, hogy a rossz közlekedés miatt nem juthattak megfelelő nyersanyaghoz.

2. A termelés megindításának megszervezése

Az ország érdeke, a hazánk teljes felszabadításáért harcoló Vörös Hadsereg ipari termeléssel és termékekkel történő segítése, a lakosság közvetlen érdekei a termelés azonnali megkezdését követelték. „A gyárak, üzemek termelésének megindítását a szovjet katonai vezetés a hadijog alapján elrendelte, és minden lehetséges eszközzel segítette. A gyorsan megszerveződő demokratikus vezető szervek is egyik fő feladatuknak a termelés folytonosságának biztosítását tartották.”2

1 BerendT. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945—1968. Bp. 11. o. A könyv részletes adatokat közöl a népgazdaságot ért károkról.

2 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből. (VDCsMT 1944—1945. RÁcz János bevezető tanulmánya. Szeged, 1970.

93