Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Kovács László: A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokban Csongrád megyében

Csongrádon tehát a szegedihez hasonló éles politikai helyzet alakult ki 1945 nyarának végére. Különbségként azt kell megemlíteni, hogy itt az ellentétek kibontakozása nem a földreform végrehajtásának következménye. A pártközi küzdelemben Csongrádon a baloldal a kezdeményező, Sághyék védekező pozícióban vannak, míg Szegeden Nagyivánék aktivitása indította el a baloldali ellenlépések sorozatát.

A csongrádi baloldali erők — elsősorban az MKP — offenzív magatartásának magyarázata az lehet, hogy itt a Kisgazdapárt vezetése kezdettől jobboldali múltú helyi politikusok kezében volt, a párt jelentős pozíciókat birtokolt a hatalomban, s komoly eszközei voltak a közvélemény befolyásolására. A párt vezetői ellen indított támadásnak nemcsak e pozíciók gyengítése volt a célja, hanem a vezetőség megosztásától, politikai hitelének megsemmisítésétől nyilvánvalóan a KGP várhatóan nagy választási esélyeinek jelentős csökkenését is remélték.

E rövid összefoglalásban természetesen nem térhettünk ki a Független Kisgazda- párt Csongrád megyei tevékenységének részleteire. A felszabadulást követő egy esztendő legfontosabb helyi sajátosságainak felvillanásával csupán a párt itteni választási tevékenységének felvázolását kívántuk megalapozni.12

A KGP szegedi korteshadjárata két szempontból vizsgálható. 1945 nyarától elkezdődik a párt szervezeti kereteinek kiszélesítése, nyilván befolyásának növelése céljából. A választási harc másik „terepe” a propaganda, amely szeptember közepétől erősödik a sajtóban és a népgyűléseken egyaránt.

A párt taglétszámának növelése érdekében hangsúlyozzák a KGP „osztályok feletti” jellegét. A KGP vasutas csoportjának(!) ülésén a szónok a következőket mondja: „... ebben a pártban tömörül minden olyan magyar ember, aki munkáját becsületesen, áldozatkészen és kitartóan végzi... A kisemberek pártja ez, akik a tisztes munkával szerzett magántulajdon elveit vallják és követelik is meg maguknak.”

Hasonló törekvés figyelhető meg a nyugdíjasok irányában. A KGP felhívja a figyelmüket arra, hogy csak erre a pártra számíthatnak: „A KGP, miként a múltban, úgy most is azok érdekében száll síkra, akik az élet árnyékos oldalán járnak.”13 Támogatásukat biztosítandó, a választás napján cikk jelenik meg a Szegedi Hírlapban „A Kisgazdapárt közbenjárására folyósítják a nyugdíjakat” címmel.

Ugyancsak a párt szervezeti kereteinek szélesítését szolgálta az ifjúsági és nőcsoportok létrehozása, melyre szeptemberben került sor.14 Számszerű adatokkal nem rendelkezünk a KGP taglétszámának alakulásáról, de valószínű, hogy a fenti törekvések sikerrel jártak. A Szegedi Hírlap szeptember 30-án reagált a Délmagyarország egy cikkére, melyben az a Kisgazdapárt bomlásáról beszélt. Az „így bomlik a Kisgazdapárt” c. válaszcikk szerint a legutóbbi 2 hétben csak a város belterületén 489 tag jelentkezett a pártba.15

18 A Kisgazdapárt felszabadulás utáni újjászerveződését és tevékenységét részletesen tárgyalja Kanyó Ferenc: Népfrontpolitika és koalíciós ellentétek Szegeden és Csongrád megyében 1944— 1945-ben. (1944 október—1945 nyara). Bölcsészdoktori disszertáció, Szeged, 1971. Kézirat; Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megye területén 1944—45-ben. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972—1973/1. 295—311. o.; Kovács László: A Független Kisgazdapárt tevékenysége Csongrád megyében a felszabadulástól az 1945-ös nemzetgyűlési választásokig. Bölcsészdoktori értekezés, Szeged, 1984. Kézirat. Jelen tanulmányban levő összefoglalást e munkák alapján készítettem.

13 Szegedi Hírlap, 1945. szept. 2. ill., szept. 16.

14 Szegedi Hírlap, 1945. szept. 2., 9., 28., 30-i számai.

15 A tagokért való „versenyfutás” a pártok részéről ebben az időben országos jelenség, amely néha szélsőséges formát is öltött. Az MKP Délmagyarországi Titkársága 1945. szeptember 28-án levélben közölte a járási titkárokkal, hogy október 15-ig „a járásban levő minden községben a lakosság 10%-a tagja legyen a pártnak”, s ezért a járási titkárság tagjai személyükben felelősek. Ugyan70