Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
és létszámánál fogva könnyen összehívható. A Kossuth rádió már október 5-én szétsugározta a jelszót: „Nemzeti Bizottságokat alakítani mindenhol!”...154 * Vásárhelyen ennek tekinthető' a már ismertetett várostanács! Más helységekben ez nem ment ilyen simán. Előbb kellett megalakulnia a demokratikus pártok tevékenységét összefogó Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. „Ennek megteremtendő helyi szervei a nemzeti bizottságok váltak egyúttal alkalmassá hogy a közigazgatás újjászervezését, irányítását ellássák, működését ellenőrizzék.”165 Szegeden ugyan már november 7-én arról beszélt a Kommunista Párt szónoka, hogy szükség van nemzeti bizottságokra, de csak egy hónap múlva alakult meg ott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, s azzal csaknem egy időben az ország első nemzeti bizottsága. December 10-én Vásárhelyen is nagygyűlést hirdettek a Fekete Sasban és kimondták a Nemzeti Függetlenségi Front megalakulását. A gyűlésen Márton Árpád református elnöklelkész elnökölt. „Tömörüljön minden igaz magyar az egységfront mögé, mert aki itt nem talál helyet, az nem lehet igaz magyar. Félre kell állítani a sáncásókat és félre kell állítani a pecsenyesütögetőket. Mert azok bármilyen rezsim alatt, mindig ott voltak melegedni”. A kisgazdapárt szónoka (Karácsonyi Sándor) szerint eddig is volt kisgazdapárt, de keresni kellett benne a kisgazdákat. „Mi hamisítatlan népi politikát akarunk, amely alulról megy fölfelé, nem fölülről diktálják lefelé.” Hangsúlyozta, hogy „a nagybirtokokat el kell osztani úgy, hogy mindenkinek legyen életképes kisbirtoka”. Az MKP szónoka, (Karácsonyi Ferenc) beszéde közben a közönség „Földet a parasztoknak” jelszavakkal percekig tüntetett. „A föld legyen végre azé, aki megműveli”— hangsúlyozta Karácsonyi Ferenc.156 * A három párt vezetői által aláírt programban sürgették az alkotmányozó nemzetgyűlés egy behívását.,, Az egybehivandó nemzetgyűlésnek felelős, a nemzeti bizottságokra támaszkodó ideiglenes kormány a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kormánya lesz.” Az Előkészítő Bizottságban három vásárhelyi küldött vett részt: Takács Ferenc, Oláh Mihály és Karácsonyi Ferenc. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés vásárhelyi képviselői nevét már ismertettük. Érthető, hogy külön a Nemzeti Bizottságra, mint olyanra nem sok figyelem fordulhatott. 1945. január 4-én megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a közigazgatás rendezéséről. Ennek értelmében kezdik (ahol még nem történt meg) újjászervezni a régi önkormányzati testületeket és a köz- igazgatást, mindenütt a Nemzeti Bizottság irányításával. Vásárhelyen a Nemzeti Bizottság 1945. januárjában „újjáalakuló ülést” tartott. A bizottság elnökévé Márton Árpád református lelkészt, alelnökévé a kisgazdapárti Karácsonyi Sándort választották. A jegyző Diószegi Ferenc szakszervezeti funkcionárius lett. Mindjárt az első ülésen magáévá tette a Nemzeti Bizottság a Nemzeti Parasztpárt földreform javaslatát. A Nemzeti Bizottság január 31-re felvonulást és nagygyűlést hirdetett, — melyre különösen elvárták az összes iparost. Az Ipartestület és az Iparegylet „felszentelt zászlói alatt testületileg” vett részt a felvonuláson. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervének, a Nemzeti Bizottságnak az ülésén Oláh Mihály párttitkár ecsetelte az északi bányavidék kifosztását. Ismertette a belügyminiszter felhívását: Nemzeti Segélybizottságot kell létrehozni. Javaslatára a megalakulást a jelenlevők elfogadták. Kovács Imre javasolta, hogy gyűléseken szólítsák fel a város lakosságát a Nemzeti Segély támogatására. A bizottság tagjai az 154 Felszabadulás i. m. 23—24. p. 165 Czizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 518. p. 158 Vásárhely Népe, 1944. dec. 12. sz. 49
