Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
fejlődése 1968 után megállt, létszáma csökkent. A tehénállomány 1968—1971 között négy év alatt 9%-kal csökkent. A sertésállomány létszáma az 1967. évi jelentős csökkenés után folyamatosan emelkedett és 1970-ben meghaladta az 1966-os színvonalat. Az állomány létszáma azonban 1971-ben újra csökkent, azonban az 1966. évi mennyiséget 17%-kal így is meghaladta, az 1963. évit pedig 50%-kal múlta fölül. Az anyakoca állományánál jelentősebb volt a visszaesés, az 1966-os szintet csak 1970-ben haladta meg a létszám. A lovak száma évről-évre lassan csökkent, ami nyilvánvalóan összefüggött a gépesítés fejlődésével. Ugyanakkor a lóállomány minősége jelentősen magasabb szintre emelkedett. A juhtenyésztés fejlődése a tsz-ekben lassan bontakozott ki. A létszám töretlen emelkedése 1970-ig tartott és csak a következő évben csökkent pár százalékkal. Az összes állomány létszáma azonban a leggyorsabb fejlődést mutatta fel, 1966-hoz viszonyítva majdnem háromszorosára emelkedett. A hetvenes évek végére a tsz-ekben felfejlődött a baromfi tenyésztése, évente több mint 100 ezer vágott baromfit adtak át fogyasztásra. Ez kétszeresét jelentette a Szeged városban addig tartott baromfiállományának, mely évente 50—60 ezer között ingadozott. Szegeden az állatsűrűség a hatvanas évek közepére, miután a tsz-ekben megszervezték a baromfitenyésztést, meghaladta a megyei és országos átlagot. Állatsürüség a szegedi tsz-ekben 1966—67-ben (db/100 kit)u Megnevezés Országos Csongrád megye Szeged Szarvasmarha 14,3 11,0 13,0 Sertés 33,4 29,3 25,0 Ló 3,0 2,4 4,0 Juh 30,1 37,0 11,9 Baromfi 158,1 106,0 734,0 A szarvasmarha, sertés és juh 100 kh-ra jutó száma az országos átlag alatt állt. Az országos átlagnál sűrűbb lóállományt a tanyai szállításban betöltött szerepük tette szükségessé. A baromfi állományának sűrűsége viszont 462%-kal haladta meg az országos és 692%-kal a megyi átlagot. Az állattenyésztés vezető ágazatává Szegeden a baromfi tenyésztése vált. Az 1966-os évben a szegedi tsz-ek 12 360 q húst adtak az államnak. Ez 100 kh-anként 110 q-át jelentett, az országos 58,9 q-val és a Csongrád megyei 61,7 q-val szemben. A mezőgazdasági termékek felvásárlása egészében kétségtelenül növekvő tendenciát mutatott, de ezen belül jelentős mértékű egyenetlenséget és egyes esetekben visszaesést lehet kimutatni. A tsz-ek áruellátásának növekedéséhez hozzájárult a háztáji gazdaságok termelésének bővülése is. A gazdasági szükségszerűség megváltoztatta a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos szemléletmódot. A vezető szervek a korlátozás helyett támogatták a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését. Ennek következtében jelentősen nőtt a sertésállomány, a háztáji tehenek létszámának csökkenése pedig lelassult. Árutermelésük értéke 13 millió Ft volt. 14 14 Tanácsi Híradó, 1967. VIII. évf. 3. sz. Havorka István : Szeged város tsz-einek helyzete. 213
