Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
A mezőgazdasági termékek felvásárlása a tsz-ekből tonna15 Megnevezés 1966 1967 1968 1969 1970 1971 Kenyérgabona 1412 2090 1318 — 1636 4182 Hízó marha 315 340 372 347 278 245 Hízó sertés 364 298 391 367 352 633 Vágó baromfi 594 545 656 763 745 854 Tojás 1000 db 67 69 108 399 297 — Tej 1000 1 1459 1380 1002 893 833 641 A kenyérgabona felvásárlása az 1967. évi kiemelkedő mennyiséget alapul vévé 1971-ben kétszeresére, de 1966-hoz viszonyítva háromszorosára emelkedett. A hízómarha felvásárlása az 1968. évi legmagasabb szint után 1971-ig folyamatosan csökkent, összesen 35 %-kal. A tej felvásárlása viszont már 1966-ban elérte a legmagasabb színvonalat és a mennyisége 1971-ig felére csökkent. A szarvasmarha tartása és a tej termelése nem biztosított megfelelő jövedelmet a gazdaságoknak. A sertésállomány mintegy 17%-os növekedése 1971-re, az 1966-os színvonalhoz viszonyítva, jelentős emelkedést mutatott. Ez azt jelentette, hogy a tenyésztői kedv inkább a sertéstartást részesítette előnyben. Viszont a felvásárolt sertések átlagsúlya nagyobb mértékben emelkedett, az átadott vágósertések súlyra majdnem a kétszeresét érték el az 1966. évinek. A tsz-ek által a felvásárló szerveknek átadott vágóbaromfi súlya megegyezett az összes vágómarha és sertés együttes súlyával. A felvásárlásra átadott tojás mennyisége pedig négy-ötszörösére emelkedett. Az állattenyésztésen belül a baromfi tartása fejlődött a legegyenletesebben, mellette a juh és sertéstenyésztés mutatott még fel jelentősebb eredményeket. A mezőgazdasági termelés jelentős fejlődése ellenére azonban Szeged város fogyasztási igényét a helyi tsz-ek nem tudták kielégíteni. A szegedi mezőgazdaság szerepe a város ellátásában 1969-ben18 Megnevezés % Megnevezés % Zöldségfélék 72,0 Tőkehús 18,0 Baromfihús 49,0 Tej és tejtermék 8,0 Gyümölcsfélék 35,0 Kenyérgabona 35,0 Tojás 22,0 Rizs 100,0 A város tojás és gyümölcs ellátását elsősorban a háztáji és kisegítő gazdaságok biztosították, legjelentősebb szerepet a friss zöldség eladásában töltöttek be. Baromfihúsból már a tsz-ek fedezték a város fogyasztásának felét. A Szeged város számára szükséges 84 ezer 1 tejnek a szegedi tsz-ek 1966-ban 14%-át tudták biztosítani, 1969-ben pedig már csak 8%-át. A hiányzó mennyiséget a megye különböző területeiről szállították Szegedre. Ezért az állami szervek Szeged 15 214 15 Csongrád megye statisztikai évkönyve. KSH. Szeged, 1966—1971. “ MSzMP Csongrád megyei Bizottsága Archívuma 2 F 4 őe-1970.
