Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972

bafl még a felszabadulás után is a legnagyobb területen termesztett kalászos volt, lényegében megszűnt. A takarmánygabona vetésterülete, mely az árpát és zabot jelentette, igen nagy mértékben csökkent, alig érte el a réginek a harmadát. A rozs és a takarmánygabona helyett fokozatosan növelték a nagyobb termésátlagot adó búza vetésterületét. Az új, intenzív búzafajták elterjedésével, a búza termésátlagainak több mint kétszeresére növekedésével jelentősen emelkedett termesztésének jövedelmezősége. Emellett munkálatainak komplex gépesítettsége, mely jelentősen hozzájárult a termelési biztonság növekedéséhez, ösztönözte a gazdaságokat vetés- területének bővítésére. A kalászosok közül a termelésben a búza véglegesen első helyre került, az összes kalászos vetésterületének mintegy 75%-ával.

A kukorica vetésterülete szintén csökkent, elsősorban a nagyüzemekben. Miután munkálatainak komplex gépesítettségét még nem oldották meg, a munkaerőhiány miatt nem tudták nagyobb területen megművelni. Mint kapásnövényt, a burgonyával együtt, elsősorban a háztáji gazdaságokban termesztették. A vetésterület csökkentését a gazdaságok számára lehetővé tette termésátlagainak jelentős emelkedése, mely kisebb területről is biztosította az állatállomány szemestakarmánnyal való ellátását.

A szállastakarmányok termőterülete is csökkent, a termésátlagok emelkedésével az állatállomány lassú fejlődése miatt a szükségleteket így is ki tudták elégíteni.

A fontosabb növények termésátlagai (q/kli)12

Megnevezés 1966 1967 1968 1969 1970 1971

Búza

16,6

18,7

18,4

18,0

15,0

20,1

38,6

Rozs

5,8

2,5

4,2

7,1

2,6

4,2

—

Rizs

4,8

12,8

13,1

9,9

11,3

14,1

—

Őszi árpa

11,3

11,3

18,8

18,9

10,4

14,4

17,0

Kukorica

20,7

19,9

23,8

26,0

22,3

24,4

47,1

Burgonya

56,2

42,7

70,2

83,9

54,1

65,3

57,4

Fűszerpaprika

52,9

42,7

56,3

45,1

41,0

31,3

74,9

Lucerna

38,3

29,5

32,8

40,4

39,2

36,1

64,2

Takarmányrépa

280,0

216,1

369,7

406,3

374,0

119,7

707,5

Az 1960-as évek első felének lassan növekvő termésátlagai lényegében alig haladták meg az előző évtized eredményeit. A hatvanas évek második felében ugrásszerűen emelkedtek a termésátlagok, jelentősen elhagyták és véglegesen meghaladták az 1959. év kiemelkedő terméseredményeit. A búza termésátlagai megkétszereződtek és 1971-ben először haladták meg a kh-ankénti 20 q-át. A kukorica termésátlagai szintén kétszeresére emelkedtek és 1971-ben majdnem elérték a 25 q/kh átlagot. A rozs, az őszi árpa, burgonya és lucerna termésátlagai is jelentős mértékben emelkedtek. A rozs és zab termesztése a vetésterület csökkenése miatt elvesztette jelentőségét. Az ipari növények termesztése lényegében megszűnt, a cukorrépát, rostkendert, dohányt és mákot gyakorlatilag a szegedi tsz-ek nem termesztették. A burgonya és napraforgó termesztése mintegy 500 kh-on folyt. A burgonya termelőterülete nem változott, továbbra is csak jelentéktelen mennyiségben termesztették, mint árubur12 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai. KSH. Szeged, 1966—1972 ,.

211