Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig

R. A. Vészelik a harcokról... R. A. Vészelik naplójában azt írja, hogy a harcok Apátfalva, Csanádpalota, Pitvaros, Nagylak térségében változatlan hevességgel dúltak. E harcok során „telje­sen megsemmisítették” a magyar 23. gyalogos hadosztály 42. és 54. gyalogezredét, a 18. magyar hadosztálynak pedig a 24. gyalogezredét. Közben a szovjet katonák „megsemmisítettek” 2 760 magyar katonát és tisztet, fogságba ejtettek 730-at. Szét­lőttek és felgyújtottak 19 golyószórót, 14 különböző kaliberű fegyvert, 14 aknavetőt, 95 kocsit, 6 motorkerékpárt, 61 géppuskát, 190 puskát, 3 tankot, 180 lovat. Zsákmá­nyoltak, 23 ágyút, 13 aknavetőt, 120 géppuskát, 709 puskát, 4 raktárt 2 önműködő löveget, 132 szekeret, 4 rádióállomást, 170 vagont, 124 lovat, 1 mozdonyt, 5 golyó­szórót, 1 motorkerékpárt. Hősi halált halt 141 szovjet katona, megsebesült 383. A Kokron gyár gazdái Budapestre menekültek, onnan sürgették az értékes gé­pek, anyagok Kistarcsára, illetve Szabadkára szállítását (ott voltak a cégnek üzem­egységei). Hű emberük, Micsinai Péter levelekben számolt be az itteni állapotokról. Október 3-án még megnyugtatók a hírei, de 5-én már ezt írta: „Általában a helyzet nem nyugodt, sokkal inkább vihar előtti csend benyomását teszi az emberre. A szállítást emiatt amennyire csak lehet, forszírozom”... Nem volt rá ideje.64 * Megindul a nagy támadás... A folyamatos szállítás megszervezése után Malinovszkij marsall megindította támadó hadműveletét. Előbb október 3-át tűzték ki, de mivel a főcsapást mérő erők erre az időre nem fejezték be az átcsoportosítást és az összpontosítást, a támadást október 6-ra halasztották.55 Oktber 6-án pénteken harminc perces tüzérségi elő­készítés után a főcsapás irányában támadásba lendültek a 2. Ukrán Front közép­csapatai.66 67 A vásárhelyi polgármester hatodikán mégegyszer értekezletet hívott össze, majd csomagolt, a főispánnal, főjegyzővel, polgármester-helyettessel és egyéb vezető tiszt­viselőkkel együtt. Magukkal vitték Szekszárdra az ügyek intézéséhez fontos iratokat. Úgyszintén a városi és állami adópénztárt, a bankok pénzét. Húszmillió pengővel lett szegényebb a város, legalábbis Berecz Árpád erről ezt írta.57 Kiss Pál polgármester 1945. október 3-i jelentésében viszont ez áll: „A város házipénztárából 238 824 pengőt elszállítottak, valamint a város tulajdonát képező és őrizetében levő összes betétkönyveket, értékpapírokat és kötelezvényeket. Elvitték a város tulajdonát képező gépkocsikat, éspedig 3 személygépkocsit és 1 tehergép­kocsit. Elszállították a város összes tenyészbikáit. Azontúl a személyi kiürítéssel kapcsolatban 3 lovat, 2 kocsit, 2 pár lószerszámot, 4 db porócot vitt magával a város 2 tisztviselője”.68 Hatodikán egész nap erős fegyverdörgés hallatszott. Olykor a sötét felhők alatt még egy-két Messerschmidt húzott el Földeák felé. Tankok csörömpöltek időnként a Kállai utcán. Este a szövetséges rádióállomások híranyagában a vásárhelyi határral 64 Dr. Páhi Ferenc—Schneider Miklós: 75 éves a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár. Hódmezővásárhely, 1975. 128. p. “ CsmL Hf 2166/1944. okt. 5. ein. 58 Tóth Sándor : A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon Budapest, 1965. 75. p. 67 Berecz Árpád: Csongrád megye felszabadítása. Csongrád megyei füzetek 9. szám. 15. p. 88 CsmL Hf 10/1945. eln-2087/1945. polgm. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom