Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
Vári Ernő iskolaigazgató szüleivel a szóbanforgó területen az Erzsébeti út mentén lakott. Emlékezete szerint szeptember 25-én érték el ő irántuk a város szélét a szovjet csapatok. Szomszédukban, a Tanya 1. szám alatt éjszakázott az egyik tank (páncélos), a másik a Kiss Jánosék udvarán. Úgy hallotta oroszul beszéltek, katonaruha is volt rajtuk, alatta azonban civil ruha, pl. fekete csizmanadrág. Vállukon magyar katonai sátorlap. Másnap az említett tankok lőtték a várost. Békevári Sándor hét tankot figyelt meg a mai Hódiköt ipartelep (akkor kukoricaföld) és a Rác út torkolata körül. A kilőtt páncélosok (tankok) közül vontattak be a mai Bajcsy- Zsilinszky utcára. Az egyiknek még a motorja is működött. Volt olyan ember, akit a magyar katonák hullamérgezésre hivatkozva tartottak távol, mert az illető mindenáron el akarta olvasni a cirilbetűs újságfoszlányt... 1944. szeptember 26-ról azt írja R. A. Vészelik, hogy a 799 lövészezred elfoglalta Barta (?), Blos (?) állomásokat és nehéz harcokat vezetett Hódmezővásárhelyért ... maga előtt tudva az ellenség nagy erejét, a nyitott szárnyakat, és a hátország (sic!?) ...1944. szeptember 26-án 19 órakor a rendelet teljesítésére átment Földeákra’ ahol megerősíti a frontot északkelet és délnyugat irányában. A 767. lövészezred elfoglalta Makót, a 8. (magyar) gyalogoshadosztály 21. és 24. gyalogezredének leküzdése után.”40 Katonai közigazgatás... Vásárhelyen mindjárt szeptember 24-én átvette a város katonai közigazgatását vitéz Deseő Gusztáv vezérőrnagy. A városi hatóságok képviselőinek azt a tanácsot adta, hogy „a város területét rövid órákon belül, a leglényegesebb és legfontosabb iratokkal s hivatali értékekkel együtt az ő további tájékoztatásáig hagyják el”.41 Utólag bevallotta, hogy „már-már úgy látszott, hogy a várost néhány órára átmenetileg át kell engedni az ellenségnek”! Megdicsérte hadosztályát, mert „főként azon az éjszakán magyar hősökhöz méltó acélossággal állott a helyén”... A Középtiszai hadműveleti terület kormánybiztosa Szentesről másként látta a helyzetet. A hadijelentések Arad körüli harcokról beszéltek. Ezért szeptember 25-én utasította a főispánokat, hogy azok tisztviselőiket ” csak akkor engedjék eltávozni, ha ő megengedi” ... „és csak akkor hagyhatják el, ha a várost, illetve községet az ellenséges megszállás veszélye közvetlenül fenyegeti. A lakosság önkéntes eltávozása csak a harcterektől számított 50 km széles sávból engedtetett meg”.42 A valóságos helyzetet jobban tükrözte a református népiskolák h(elyettes) elnökigazgatójának szeptember 26-i jelentése: „Városunk közvetlen határában két napja elég nagy harcok folynak. A városban belövés gyakori, így az utcán tartózkodás veszélyes. Tíz tanítótársam katona, többen pedig Szentesre menekültek. A hivatalokat kiürítették. A postahivatal is zárva”.43 Belövés érte a Kinizsi utca 23. számú, a Petőfi utca 15. számú házat, a többi közt. Újvároson jó néhány ház kapott találatot, köztük a nagyállomás raktára. Ott halt meg Kovács László MÁV főraktáros, Gáspár Kálmán tanító, meg egy kislány. A városban 8 fő lelte halálát, a külterületről nincs adatunk. Azt pl. tudjuk, hogy 40 Itt kell elnézést kérnünk R. A. Vészelik munkája kissé pongyolának tűnő fordításáért. Aki fordította, katonai kifejezésekben bizonytalan. Itt „hátország” alatt talán hadtápterületet, utánpótlást kell értenünk. 41 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1944. szept. 30. sz. 42 CsmL Hf 396/1944. főisp.—1944. szept. 25-i keltezéssel. 43 CsmL Hf 140/194061/1944. Református Népiskolák Igazgatóságának iratai. 14
