Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

lennie a prófuntháznak is. Jókora épület volt, hiszen 1711-ben két század katona is szállást talált benne.32

Három saroktelekkel (165., 229. és 249.) átellenesnek — tehát valamelyik tömb sarkán állónak — mutatja telekkönyvünk a császári (kamarauradalmi) korcsma épületét (213.) is. Mivel azonban azoknak a házaknak a helyét sem ismerjük, amelyeket e kocsmával való közelségükkel jelölnek, a helyszínrajzokon pedig nem szerepel, fekvését hozzávetó'legesen sem tudtuk meghatározni. Ugyanez áll a Palánkban szép számmal található többi korcsmára — Lottos János hajdúhadnagyéra (80.)33, Cse- perke Mátééra (94.)34, a magyar katonaságéra (157.; ehhez 1700 után hozzácsatoták a 158-nst is), Pap Györgynéére (459.; ezt Semsey-féle csapszéknek nevezték), Szegedi István városi nótáriuséra (359.), utóbb, Globitz várkapitányéra (423., majd a

234.) —, valamint a kommandáns mészárszékére (118.) és a magyar katonai tömlőére (196.) is.

A Szegeden szolgáló tisztviselők, úgy tűnik, jobbára a kamaraház környékén foglaltak maguknak szállást. Bár, mint említettük, az egymás után következő sorszámok közel sem mindig jelentenek valós egymásmellettiséget, aligha lehet véletlen, hogy a 76-os számú saroktelek — amelyen mellesleg Lenchicz Márton, a kamarauradalmi bormérés csapiárosa nyert elhyezést — a prefektúrával, a 77-es számú pedig a kamarai ellenőr — vagyis: Joseph Cometh — lakásával volt szemben. Mint ahogy az sem, hogy az ugyancsak a prefektúrával szembeni, 129-est megelőző 128-as sorszám nélküli tőszomszédja Philiph hadbiztos szállása volt. A várral szembeni soron kapott saroktelket Gársonyi Mihály harmincad-írnok is (57.). Bár a tűzvész utáni kamarai jelentések kvártélyokat és őrszobákat is említenek, a telekkönyvbe ezeket sem jegyezték be, s viszonyítási pontként is mindössze csak egyetlen egyszer bukkannak föl: a 274-es telek helyét úgy határozta meg a készítő, hogy az a palánkok mögött, az őrszobánál fekszik. Később nem egy — korábban más célra szolgáló — épületet kvártéllyá alakítottak át; az a sorszám nélküli ház például, amelyben a felvételkor Philiph hadbiztos lakott, előbb kapitánysági székház volt, utóbb (1709 áprilisa előtt) a Pálífy- és Neuberg-ezredek katonaságát szállásolták be ide, s 1704 előtt tisztiszállásként szolgált a 235-ös telken emelt építmény is. Hála a fentiekben már több ízben hasznosított helyszínrajzoknak, a rác templom (353.) helyét viszonylag pontosan meg tudjuk határozni; ez a 4. tömb déli részén, a nyugati saroktól kissé beljebb állott.

Több ízben szerepel a telekkönyvben viszonyítási pontként egy bizonyos — közelebbről meg nem határozott — kolostor is: Novák és Mihók prófuntházi lisztszállítók háza éppen e kolostor kapujával szembeni sarkon (225.), Gere Mihály vak síposé a kolostor kiskapujával szembeni sarkon (325.), Csák György hajdúé pedig Gere telkével szemben, a kolostorkaput elhagyva és „lefelé haladva” állott (477.). Mivel Szegeden ez idő tájt egyetlen működő rendház volt: a ferencesek alsóvárosi kolostora, az első gondolatunk az lenne, hogy 1697-ben a Palánkhoz számították az Alsóváros azon, Szentháromság kápolna környéki északi részét, ahová Schlick tábornok rendelete a megbízhatatlannak és értéktelennek minősített elemeket

32 Takáts E. i. m. 30. 1.

33 Lottos „Militiae ordinis Pedestris Szegedi Hungaricae Supremus ductor”-nak mondja magát a kamarához, kocsmája ügyében benyújtott kérvényeiben: Esze Tamás: A Tisza-vonal védelme a kurucok ellen 1703-ban. Rákóczi-tanulmányok. Szerkesztette Köpeczi Béla—Hopp Lajos— R. VárkonYi Ágnes. Bpest, 1980. 601.1. 16. jegyzet és OL, E. 282. CazuO Memorialien und Anbrin- gen (a továbbiakban: Mem. und Anbr.jJNs 291. (1698. okt. 17. előtt).

31 Cseperkének mészárszéke is volt; 1697. márc. 19-én bizonyos ezzel, illetve a caspszékével kapcsolatos iratokat küld vissza Budára Cometh kamarai ellenőr; OL, CAzuO Bér. und Sehr. 1697. Márc.hs 43.

40